Már közel három és félszeres az áreltérés a vármegyeszékhelyek között

A legutóbbi lakáspiaci fellendülés kezdetén 2013-ban, az országos ármélypontot jelentő 144 ezer forintba került a vármegyeszékhelyi lakások egy átlagos négyzetmétere, tíz évvel később ugyanazért már 484 ezer forintot kértek. Ez a 235 százalékos növekmény meghaladja az országos átlagot, de számottevően elmarad a főváros 274 százalékos drágulásától. Az átlag azonban itt is elfed fontos részleteket. Ha a vármegyeszékhelyeket és a főváros kerületeit is külön tekintjük, akkor kimondhatjuk, hogy az időszak abszolút drágulási bajnoka Tatabánya a maga 349 százalékos (azaz négy és félszeres) növekményével, miután Budapest legsikeresebbje, a XV. kerület is „csak” 338 százalékot tudott elérni. Tatabánya a kiemelkedő növekedésével is – bár 7 helyet tudott előre lépni vele a rangsorban – még mindig csupán közepes árfekvésűnek nevezhető, a maga 452 ezres négyzetméterárával. Feltűnő drágulásának éppen az alacsony kezdeti árai adták az alapját, ám e mellett más tényezők együttállása is kellett a sikeréhez. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője ezek közül elsősorban azt emeli ki, hogy számos nagyobb ipari üzem települt a városba, amely egyébként autópályán igen közel van Budapesthez is.

Első emeleti lakás eladó Tatabányán, két tágas szobával.

Ráadásul szerencsésnek bizonyult, hogy a lakásállomány jelentős része lakótelepi, s annak erőteljesebb drágulása látványosan felhúzhatta a helyi átlagos árszínvonalat. A második legnagyobb, 323 százalékos drágulást elérő Veszprém előretörése már nem csupán a középmezőnyt mozgatta meg, hanem a 646 ezres átlagos négyzetméterárával az árrangsor 5. helyéről rögtön az élre ugrott. Ebben a remek szereplésben Valkó Dávid szerint nyilván benne van a közeli Balaton vonzereje, s a nagyszámú új építés árfelhajtó hatása is. Alkalmilag pedig közrejátszhatott ezeken felül a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével kiváltott nagyobb érdeklődés is. Az árrangsor második helyére Debrecen lépett (egyet) előre a 630 ezres négyzetméterárával.

Debrecen Belvárosában eladó egy 61 négyzetméteres első emeleti lakás.

Ez a stabil prosperitás adódik abból is, hogy évek óta tudatosan építik itt a keleti gazdasági pólust. Ingatlanpiaci szempontból pedig amúgy is kiválóak Debrecen adottságai. Nagy lélekszámú város, egyetemmel és így sok külföldivel, közeli határral, ahol befektetésként is érdemes vásárolni, s vannak bőven új építések is. Jelzi ezt az is, hogy itt már évekkel ezelőtt megjelentek a milliós négyzetméterárak. A 2013-ban még vezető Győr – noha változatlanul átlag felett drágult –, 620 ezres átlagos négyzetméterárával visszacsúszott a 3. helyre. (Hogy ez valójában mekkora differencia, jól szemlélteti az, hogy forintban csupán 4 százalékos az eltérés az 1. és a 3. átlagos egységára között.)

Győr-Adyvárosban egy erkélyes, 2 szobás panellakás keresi új tulajdonosát.

Ha a legdrágábbak között nincs is túl nagy különbség, maga az árpaletta szélsőségesen kinyílt e tíz év alatt. 2013-ban az akkor legolcsóbb vármegyeszékhely, Salgótarján árszintje az átlag 53 százalékát érte el, míg a legdrágább Győré 126 százalékon állt. 2022-ben ugyancsak Salgótarján volt a legolcsóbb, de az aktuális átlagnak már csak a 40 százalékát épp el nem érő árszinttel, míg a legdrágább Veszprém ekkor már 134 százaléknál tartott. Azaz az árrangsor alsó és felső vége közti közel két és félszeres távolság rövid idő alatt majdnem három és félszeresre nőtt.

Ez a tágas, veszprémi családi otthon napelemmel és napkollektorral is fel van szerelve.

Az olló nyílását főleg az olcsóbbak mind erősebb lemaradása okozta. A már tíz éve is a sort záró Salgótarján az azóta elért drágulásban is a legszerényebb eredményt (149%) hozta, s azzal lett 2022-re 192 ezres a referenciaára. A hátulról 2. Békéscsaba (324 ezer Ft/nm) a tíz éves drágulást tekintve is csak hátulról a 2. (167%). Ez összhangban van azzal, hogy a városból nem érkeznek hírek nagyobb ipari fejlesztésekről, ahogy nagyobb újlakásépítésekről sem. Bár a térség a romániai ingatlanvásárlók érdeklődését felkeltette, ők is inkább a határ melletti falvakban keresnek otthont maguknak. Némileg hasonló a helyzete két, a drágulási rangsorban ugyancsak hátul végző városnak, Szekszárdnak (176%) és Nyíregyházának (200%). Ahogy Valkó Dávid megjegyzi, mindkettő közelében van olyan település, ami elszívja a regionális fejlesztéseket. Így Nyíregyháza Debrecen dominanciáját szenvedheti meg, míg Szekszárd a közeli Paks mellett van kevésbé szem előtt. Különös eset Kecskemété, amely ugyan nem maradt ki az iparosításból, most mégis az egyik leggyengébb eredményt mutatta a tíz év alatti 191 százalékos drágulásával. Az elemző szerint itt az időzítés miatt csalóka a kép: a nagy ipari beruházások miatti felfutása jóval a vizsgált időszak előtt kezdődött, ezért ez az összevetés már csak a lakásárak "megugrása" utáni konszolidáció időszakát mutatja. A helyi piac aktuális erejét viszont változatlanul jól jelzi az árrangsorban elfoglalt 6. hely és a – Szegedtől és Székesfehérvártól 10, illetve 17 százalékkal elmaradó – 494 ezres átlagos négyzetméterár.