Melyik város juthat Atlantisz sorsára? - Az emelkedő tengerszint és a következmények

Vigyázat, süllyedünk!

Az emberi tevékenység negatív hatásai a környezetre mindenkit érintenek, a probléma tehát globális. A talajfelszín alatt olyan változások mennek végbe, amik hatására a Föld tömörül, ami évente sok-sok milliméter süllyedést jelent, miközben a tengerszint átlagosan 3,3 milliméterrel nő. Az ENSZ főtitkára szerint 2100-ig ez 50 centiméterre nőhet.

A Dél-Kelet Ázsiai régióban, ahol már most is védekezni kell az árvíz ellen, és a süllyedés mértékét csökkenteni kell, különböző szabályozásokat vezettek be. Igyekeznek olyan árvízvédelmi rendszereket megvalósítani, amelyek a tengerparti településeket megóvják az áradásoktól. Mivel a süllyedést felgyorsítja a talajvíz kiszivattyúzása, ezért visszaszorítják a kitermeléseket. Indonézia még ennél tovább ment: Jakarta drasztikus szintcsökkenése miatt 2000 kilométerrel távolabb költözteti a fővárosát, hogy ezzel is tehermentesítse a területet.

Tiencsin, ez a gyönyörű kínai város az egyik, amelyik 2030-ra teljesen víz alá kerülhet:

Mi az a néhány milliméter?

Nem tűnik soknak az a pár milliméternyi szintemelkedés a tengerek és óceánok jelenlegi méreteihez képest. A probléma azonban ennél sokkal összetettebb. Ez csak egy darabkája a globális felmelegedés nevű kirakónak. Az éghajlatváltozás miatt gyorsabb ütemben olvadnak Grönlandon a jégtáblák. Évente átlagosan 281 millió tonna olvadék került az óceánokba, 2019-ben 500 millió tonna felletti volt ez a szám. Az Antarktisz és a többi magashegyi gleccser együttes olvadásával a kutatók attól tartanak, hogy ez a dominóhatás gyorsabban eljut a visszafordíthatatlanság állapotába, mint azt eddig sejtették.

Ezzel egyidejűleg az óceánok vize is melegedik, csökken az oxigéntartalmuk és savasodni kezdenek. A nagy mennyiségű olvadó hó- és jég a hideg területeken csökkenti a sótartalmukat, míg a melegebbeken megemeli. A sótartalom befolyásolja az áramlatokat, amik egy jól működő rendszerben biztosítják a megfelelő oxigén-hő- és tápanyagellátást az óceánokban. A felbolydult rendszer miatt a 3,3 milliméterből néhány évtized alatt 50-100 centiméter szintemelkedés lehet.

Ez pedig azt jelentené, hogy olyan partmenti nagyvárosok jutnának Atlantisz sorsára, mint Miami, New York vagy Tokió.

Ez lesz majd a világvége?

Többször is megjósolták már a világ végét és szerencsére még mindig itt vagyunk, de mellőzve a sciencefiction-elemeket, pusztán reálisan végiggondolva az eseményeket, borzasztó jövőképpel kell szembenéznünk.

• A tenger által bekebelezett városok lakóinak menedékre lesz szükségük, újabb bevándorlási hullámra lehet számítani
• Csökkeni fog a mezőgazdasági területek száma, a meglévőket pedig nehézkes lesz öntözni, élelmiszerválság alakulhat ki
• Elfogy az ivóvízkészlet

A Nagy Alma, azaz New York is a veszélyeztetett városok listáján van:

Ha nem tudod elképzelni, nézd meg 3D-ben

A morgenpost.de oldalon 3D-ben láthatod, hogy a jelenlegi szennyezettségi adatokkal 2100-ra milyen változások várhatók. A pirossal kiemelt pontok az előrejelzések szerint lakhatatlanná válnak, az oszlopok magassága pedig a lakosság számát mutatja.

Egyes publikációk szerint 2030-ra a következő települések kerülnek víz alá: Tiencsin (Kína), Semarang (Indonézia), Jakarta (Indonézia), Sanghaj (Kína), Ho Si Minh-város (Vietnám).

Magyarországon Gyálarét fekszik legközelebb a tengerszinthez a maga 75,8 méterével. Bár itt a Kárpát-medencében viszonylag védve vagyunk a közvetlen tengeri áradásoktól, közvetve mégis érintettek vagyunk. A kőzetlemezek mozgása, az élelem- és vízhiány a világ összes országát sújtani fogja.