A város egyik legélhetőbb lakótelepét, a József Attila-lakótelepet egy nyomornegyed helyén húzták fel. Ebben a cikkben bemutatjuk a mintaprojektet, ami évtizedekre meghatározta a magyar városok arculatát.
Amikor lakótelepekről beszélünk, csupa olyan jelző juthat az eszünkbe, mint a szürkeség, az elmaradottság és a rossz minőség. A nagy kép persze sokkal változatosabb, már csak azért is, mert maguk a lakótelepek sem a panelházakat jelentik: Budapesten már a múlt század eleje óta épülnek különféle lakótelepek, volt, hogy a frontról hazatért katonákat, vagy éppen az elcsatolt országrészekből érkező menekülteket kellett viszonylag gyorsan szükséglakásokban elhelyezni. A II. világháborúban inkább a belső vándorlás okozott nehézségeket. Az előző rendszer erőszakos magánosításai és iparosítása miatt tömegek költöztek a jobb megélhetés reményében városokba, Budapestre, ahol nem voltak felkészülve ennyi beáramló új lakóra. Ezután kezdtek típustervek alapján nagyüzemben előre gyártott lakóházakat gyártani, népszerű nevén, paneleket.
Láttad jönni a József Attila-lakótelepet?
Az Üllői út és a Határ út közt elterülő terület eredetileg puszta volt, ahol állatok legeltek, majd az 1800-as évek elején Széchenyi István közbenjárására itt építették meg a város első lóversenypályáját. A versenypálya az évszázad végére lőtér lett, amire izgalmas maradványként a Nyúldomb elnevezés utal, ahogy az akkori katonai zsargonban a lőteret nevezték.
Egy rendezett kilenc emeletes társasház 8. emeletén található ez az eladósorba került, 54 négyzetméteres, kétszobás lakás.
A világháborúval indult meg a beépítés: előbb ideiglenes kórházakat húztak fel, majd jött a menekülteknek készültek szükséglakások. A Mária Valária-telep nehéz sorsú emberek gyűjtőhelyéhez méltó módon változott nyomorúságos környékké. A helyzet annyira rossz volt, hogy a Rákosi-rendszerben inkább elhallgatták még a létezését is. Ezen változtatott a Kádár Jánosról elnevezett korszak, aminek első pontja a nyomornegyed felszámolása, és a József Attila-lakótelep felépítése. Már az 1950-es években megindult a bontás, de a haladásról sokat elmond, hogy a Határ útnál még akkor is álltak a barakkok, amikor átadták a lakótelep első ütemét.
A teljes telep jó sokáig épült: 1957-ben kezdék el, és 1981-ben adták át az utolsó lakóházat. Akkori szemmel nézve igazi büszkesége volt ez a rendszernek, hiszen még újfajta technikák használatára is volt lehetőség.
Jó állapotú, kétszobás, második emeleti loggiás lakást kínálnak az Ecseri és Pöttyös utcai metrómegálló környékén.
Ami a mából nézve egészen furcsa, hogy ezt a mintatelepet rászorultsági alapon töltötték fel, már persze a szokásos protekció mellett. Ha valaki túlzsúfolt lakásban élt sok gyerekkel, akkor jó eséllyel már az első ütem átadásakor kaphatott itt lakást. Emiatt főleg fiatalok költöztek a lakótelepre.
Külön izgalom, hogy bár nem “természetesen” fejlődött környékről van szó, Mester Árpád építész a természetesség érzetét akarta kelteni azzal, hogy kacskaringós utcákat, fákat és parkokat is álmodott a területre. A végeredmény igazi sikertörténet lett, hiszen a mai napig jól élhető és otthonos a József Attila-lakótelep, ahol minden lakókörzetben épült bölcsőde, óvoda és iskola is, miközben több, mint tízezer embernek tudott adni otthont.
Csak rád vár a képen látható csendes környék!
Érdekes kutatás végeztek 1964-ben a lakótelepen élők között, akiket az Élet és Irodalom úgy mutatott be, hogy a "gyárigazgatótól az éjjeliőrig, esztergályostól a Kossuth-díjas professzorig, festőművésztől a főorvoson át a nyugdíjasig és az utcaseprőig, társadalmunk minden rétegének képviselői megtalálhatók itt, gyakran ugyanabban az épületben". Érdekesség, hogy az akkor már mintegy húszezres városrészben élők kulturális szokásait is felmérték: és fanyalogva állapították meg, hogy bár a felmérésben részt vevő "348 család az utolsó negyedévben 5890 könyvet olvasott el (majdnem 17 kötet könyv családonként három hónap alatt!); 684-szer volt múzeumban vagy kiállításon, 157 esetben hangversenyen, 883-szor színházban és 3002- szer moziban", de "kissé lelohad a lelkesedésünk. Mert igaz ugyan, hogy a két legsikeresebbnek ítélt színházi előadás a Hamlet és a Rozsdatemető volt, a filmek közül viszont a Korzikai testvérek, a Púpos és a Szélhámosnő tetszett a legtöbb válaszolónak" (…) A még mindig legnépszerűbb Jókai után Fejes Endre következik, aztán Hugo, Solohov, Hemingway, Passuth, Flaubert, du Gard, majd — igen sok „szavazattal” — az Elfújta a szél…" - olvasható a további népművelést szorgalmazó elemzésben.
Címlapkép: Wikimedia commons
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 154 884 ingatlanhirdetés között