Van egyszer a lakás ára, amire még jönnek a most felsorolt költségek

• Az ingatlanvásárlás járulékos terhei közül a legnagyobb tétel az illeték, ami alapesetben az ingatlan vételárának 4 százaléka. Az átalakított Falusi CSOK-ot igénybe vevők ez alól – értéktől függetlenül – mentesülhetnek.
• A januárban bevezetett CSOK Pluszhoz is jár ez a könnyítés, ám a támogatás eleve értékhatárhoz kötött, csak 150 millió forintnál olcsóbb lakásokhoz vehető igénybe, azaz akár 6 milliót is meg vele takarítani.

15 millió alatt nehéz, de egyáltalán nem lehetetlen minőségi lakást találni. Ez a 2+1-es panorámás panel Komló legújabb városrészében, Körtvélyesen egy tízemeletes nyolcadik emeletén található.

Ezeket az illetékmentességeket nem kell külön kérvényezni, csak annyi a feltétel, hogy az adóhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződésbe is írják bele: a vételár egy részét Falusi CSOK-ból, illetve CSOK Pluszból fedezik. Ha a CSOK-feltételek nem teljesülése miatt esetleg utóbb visszatérítési kötelezettség keletkezik, akkor az illetéket is meg kell fizetni.

• Néhány speciális helyzetben léteznek egyéb könnyítések is. Így például az új építésű ingatlanok árából 15 millió forintnyi illetékmentes, ha a lakás értéke nem haladja meg a 30 millió forintot.
• A 35 évnél fiatalabbak pedig, akik az első és 15 milliónál olcsóbb lakásukat/házukat vásárolják, 4 százalék helyett csak 2 százaléknyi illetéket fizetnek.

Igaz, hogy a KSH legfrissebb árindexe alapján ebbe a kedvezménybe a fővárosban legfeljebb egy minigarzon férne bele, de például az Alföldön 120 négyzetméteres átlagos családi porta is kapható a limit-összegért.

Új lakások esetében előfordulhat, hogy a végső árat olyan elem is növelheti, amit első pillantásra elfed az eladásra kínált lakás „csomagolása”, írja közleményében az ingatlanügynökség, amelynek elemzője, Valkó Dávid szerint erre példa a társasházi lakásokhoz gyakran kötelezően megvásárolandó garázs vagy kisebb társasházaknál tároló, aminek az árát a hirdetések nem minden esetben említik, noha akár tízmillióval is növelheti az összkiadást.

• Ahogyan előfordulhat az is, hogy az építendő ingatlan árától elkülönítetten, az „apróbetűs részben” közlik a közművek bekötésének külön díját, ami ugyancsak milliós többletköltség lehet.
• A használt lakásoknál pedig érdemes elkérni és átnézni a lakás energiahatékonyságát és fejlesztési lehetőségeit bemutató Energetikai Tanúsítványt, amelyet az eladónak a lakáseladáshoz be kell szerezni. Ez tehát nem jelent plusz költséget a vásárló számára, de hasznos információkat találhat az úgynevezett felújítási útlevélben: mennyire energianyelő az ingatlan, milyen munkálatokat lehet érdemes elvégezni a hatékonyság javítás érdekében. Az ezekből származó információk akár az áralku során is felhasználhatók.

Mindössze 12 millióért hirdetik ezt a gyönyörű parasztházat Szolnok kertvárosában, Szandaszőlősön.

A kiadási oldalon lehetnek árcsökkentő tényezők.

• A legnagyobb tétel az áfa visszatérítése lehet, ami 2024 januárjától (egyetlen kivétellel) csak azokon a kistelepüléseken és külterületeken érhető el, ahol a megújított Falusi CSOK is hozzáférhető.
• Újdonság az is, hogy az 5, illetve 27 százalékos áfa-visszatérítés összege egyaránt maximum 5 millió forint lehet. Vásárláskor és építéskor a kedvezmény pedig kizárólag új, egylakásos, legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű épületnél használható fel.
• A fentebb említett egyetlen kivétel egy másik kedvezményes programhoz, az egyre sokasodó rozsdaövezeti fejlesztésekhez kötődik. Ilyen akcióterületek a nagyvárosokban is megtalálhatók, s az ott épült új lakások 5 százalékos áfáját ugyancsak visszaigényelhetik a vásárlók.

Bár az ingatlan árát nem befolyásolja, de a vásárlás költségvetését meghatározhatja, hogy a forrás oldalon mennyi lehet a hitel.

• Az „adósságfék-szabály” általában minimum 20 százaléknyi önerőt követel meg, de egy januárban életbe lépett módosítás a fiatal (41 év alatti) elsőlakás-vásárlók esetében ezt 10 százalékra csökkentette. Egyelőre csak néhány bank biztosítja ezt a lehetőséget a fiatal első lakásvásárlóknak és az igénybevételi feltételek is eltérőek lehetnek.

A költségvetésben a forrásoldal is rejthet járulékos költségeket.

• Ilyen például a hitelfelvételhez kötődő közjegyzői díj. A közjegyzői költségeknél is vannak a lakásszerzéshez kapcsolódó törvényes kedvezmények. Így csak a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szerinti csökkentett díjakat lehet felszámolni például a 35 év alattiak első lakásvásárlásának szerződésszerkesztéséért, vagy a lakáscélú kamattámogatott jelzáloghitelekhez kapcsolódó kötelezettségvállaló nyilatkozatok közokiratba foglalásáért. Ezt a rendeletet azért is érdemes áttanulmányozni, mert például az ezekhez kapcsolódó kényelmi szolgáltatásokra már nem vonatkoznak a kedvezmények. Érdemes előre egyeztetni a finanszírozó bankkal, mert a bankok adhatnak kedvezményt ebből a díjból is, ezek egy részét vagy egészet feltételtől függően átvállalhatják.
• Ha az önerő előteremtésének egy saját ingatlan eladása a tervezett forrása, annak a költségeit is indokolt beszámolni. Ide tartozhat az esetleg szükséges vevőcsábító kicsinosítás/ráncfelvarrás, valamint a meghirdetés díja. Ilyenkor egy ingatlanközvetítő segítsége is jól jöhet, aminek a költségét hagyományosan az eladó viseli, és ez a majdani eladási ár mintegy nettó 2,5-5 százalékát viheti el.

A Tisza-tónál, Abádszalókon található ez a parasztház, amelyet 14 millióért hirdetnek.

• A saját lakás árának „visszaforgatása” a végső illetékfizetést is csökkentheti. Az ilyen lakáscsere esetén csak a vagyonnövekmény, azaz a két lakás értékkülönbözete után kell megfizetni a 4%-ot. Ám ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az előző lakást három évnél nem régebben adták el. Viszont kérhető e tranzakciók összevezetése akkor is, ha a régit csak az új megszerzése után, de még egy éven belül sikerült eladni.

Ha fentieket már mind számba vették, még akkor sem teljes a mérleg: adódhatnak még apróbb költségek:

• a költözés
• az új otthonfoglaláshoz azonnal szükséges esetleges bútorcserék
• a kisebb felújítások
• egy jól megtérülő kiadás lehet a vásárlás előtt a kiszemelt lakás átvizsgáltatása egy szakemberrel. Ez segítheti az áralkut is, de főleg azt, hogy lappangó hibák ne borítsák fel utóbb a végül összeállt költségvetést.