Kedvező árú ingatlanok a magyar szigeteken

Több száz szigete volt egykor Magyarországnak a Jeges-tengertől az Adriáig, legalábbis a magyar állam fennhatósági körének bizonyos értelmezése szerint. Százötven éve fedezte fel egy osztrák-magyar expedíció az utóbb Ferenc József-földnek elnevezett messzi, északi szigetcsoportot, ami majdnem kétszáz fagyott szárazulatból áll, és a mai Magyarország területének hatodát teszi ki. Ezzel azonban már akkor sem akart sokat kezdeni a magyar állam, így viszonylag hamar másokhoz került. Az Adrián pedig alkalmanként ennél is több sziget tartozott a Horvátországot birtokló magyar királyok uralma alá.

Ezek ugyan ma már nincsenek, a magyar tengeri birtokoknak nevezett területek jó ideje mindenféle értelmezés szerint elvesztek, de az országnak így is több tucat szigete maradt. Kicsik, nem sós víz mossa a partjaikat, de a mieink. Attól pedig, hogy közép-európai szemmel kevésbé egzotikus a fekvésük, szó sincs arról, hogy ne lennének ezek is szépek és érdekesek. Ráadásul a Ferenc József-földdel ellentétben lakhatók, sőt kifejezetten vonzók lehetnek ingatlanvásárlóknak is.

Az imázs része

A mai Magyarországon főleg a Dunában van számos kisebb-nagyobb sziget, de akadnak a Tiszában és a kisebb folyókban, valamint a Tisza-tóban és a Velencei-tóban is. A többségük apró és a természet uralja őket, de van köztük néhány igazán jelentős méretű és lakosságú, miközben így is valódi szigetérzést adhatnak az ott élőknek.

Magyarországon a két legnagyobb, vizek határolta terület a majdnem 50 kilométer hosszú Csepel-sziget és a 30 kilométeres Szentendrei-sziget. Előbbi északi csúcsa Budapest része, de különleges fekvésének ténye, sziget volta hozzáad a XXI. kerület hangulatához, része az imázsának. Még inkább szembesülhet egyfajta elszigeteltséggel, aki a terület távolabb részén él, oda látogat, vagy onnan akar máshová eljutni. A Csepel-sziget egy-két középső, déli végén fekvő község, mint Lórév vagy Makád, már elég messze esik a fővárostól, de a Dunántúllal vagy az Alfölddel összekötő hidaktól is. Sőt, Csepel-sziget mellett, a ráckevei Duna-ágban vannak olyan kisebb szigetek, amelyekre semmilyen híd sem vezet, ám legalább időszakosan lakottak.

Nyugalom és kerülő

Az, aki a közlekedési úthálózattól félreeső szigetre vagy szigetrészre költözik, esetleg szárazföldön el sem érhető helyre, majdnem biztos lehet benne, hogy nyugalom fogja körbevenni, és közel lesz a természethez. Némi megszorítással – és a környező városrészekhez képest –, igaz ez még Budapesten is, ahol szintén van olyan sziget, amelyen lakóingatlanok állnak. Mindjárt eladó házat is mutatunk onnan.

A nyugalmat adó elszigeteltségből fakad, hogy ezek a területek általában viszonylag nehezen megközelíthetők, előfordulhat, hogy közeli híd nélkül tízkilométereket kell pluszban megtenni egy légvonalban pár száz méterre fekvő, folyón túli település, nagyobb bevásárló- vagy szolgáltatóhely eléréshez. Annak, aki azonban nem ódzkodik a kompozástól, már sokkal könnyebb dolga van.

Például a Szentendrei-sziget lakóinak elég nagy része gondolja, hogy a hosszabb utazások ellenére sem érné meg, ha újabb hidak kötnék össze vidéküket a túlpartokkal. A zajos Budapestről, de máshonnan is, sokan költöztek az utóbbi években, évtizedekben a szigetre, főleg nyugalomra vágyó családok, művészek, kötetlen munkaidőben vagy távdolgozó emberek, különösen a pandémia óta. És bár a szigetre közúton csak egyetlen helyen, Tahitótfalunál, a Tildy-hídon lehet bejutni, nincs közmozgalom újabb bejárók megépítésére. Sőt, amikor erre egyértelmű lehetőség lett volna, a sziget déli csücske fölött áthaladó Megyeri-híd építésekor, többen tiltakoztak a leágazás ellen.

A hídnak környezetvédelmi okokból ma sincs közúti lejárója a szigetre. Ennek oka az is, hogy a környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, amit az esetleges helyi forgalom súlyosan veszélyeztetne, akárcsak a szigeten élő különleges növényfajokat. Tehát, aki nem akar nagyot kerülni, az komppal közlekedik, akár Dunakeszi vagy Vác, akár Szentendre irányába szeretne átjutni a Dunán.

Apró budapesti szigetre is költözhet

És akkor néhány konkrét példa, milyen ingatlanokat kínál a magyar szigetvilág. A lista rendkívül színes, mindenki igénye és pénztárcája szerint választhat magának a vízzel ölelt helyeken, hatalmas családi házat, telket vagy apró nyaralót.

A Szentendrei-szigeten, Szigetmonostoron négyszobás, 169 négyzetméteres házat hirdetnek 155 millió forintért több mint 1600 négyzetméteres telken két melléképülettel, az egyikben kétállásos garázzsal, előtérrel, szaunával. A ház egyszerre nyaraló és tágas, kényelmes otthon festői tájban, nem túl messze Budapesttől.

A rendkívül hangulatos, különösen kedvelt Kisorosziban is sokféle ingatlan eladó, amin azoknak mindenképp érdemes elgondolkodni, akik az ország talán legizgalmasabb, legszebb fekvésű vadvízi strandja közelében szeretnének élni. Közép-európai beach fövennyel, körbe hegyekkel, kilátással a visegrádi várra és a Duna szigetcsúcsi elágazására.

140 millióért árulnak a faluban egy 225 négyzetméteres, négyszobás, jó állapotú klasszikus tornácos parasztházat 4400 négyzetméteres birtokkal, nagy pajtával.

Ennél jóval olcsóbban is ingatlanhoz lehet jutni a Dunakanyar gyöngyszemének nevezett községben. Természetesen jóval egyszerűbb kondíciók mellett.

Egy felújítandó, 86 négyzetméteres, kétszobás közös udvaros parasztházházért már 25,2 millió forintért is hozzá lehet jutni az egyébként kivételes adottságú településen.

Valódi sziget a Ráckevénél fekvő Kerekzátony is, amelynek a hossza azonban mindössze ezer, a szélessége pedig pár száz méter, az ottani épületek jó része pedig üdülő. Elérni csak a vízen át lehet, egy nyolcszemélyes motorcsónak közlekedik oda-vissza a partok között általában félóránként.

Ivóvizet, tüzelőt, építőanyagot és élelmiszert szintén csak csónakon lehet odaszállítani. A környék pluszpontja a közelben fekvő másik érdekes hely, a lakatlan Senki-sziget, amely kiválóan alkalmas strandolásra. Kerekzátonyon egy felújítandó 30 négyzetméteres, másfél szobás nyaralót 15 millió forintért árulnak, ami helyi mércével nem számíthat túl drágának, mert egy másik, átlagos állapotú 52 négyzetméteres házat már 35 millióért kínálnak a szigeten.

És költözhet Budapestre is, aki szigetlakó szeretne lenni. A XXIII. kerületi, két kilométer hosszú Molnár-szigeten egy 80 négyzetméteres, 90 százalékos készültségű családi házat 49,5 millióért hirdetnek. A természetközeli helyen álló épülettől, amelyek 577 négyzetméteres kertje van, pár perc séta a vízpart.

Ugyancsak a Molnár-szigeten egy felújítandó 103 négyzetméteres családi házat 59,9 millióért árulnak. A majdnem ötszáz négyzetméteres telken található több tárolásra alkalmas helyiség, illetve nyárikonyha is.

A fővárosi szigetet kis vasbeton gerendahíd köt össze a soroksári szárazfölddel, a másik oldalával szemben fekvő Csepelre pedig kompjárattal lehet eljutni. Igazi szigetélmény.