1986-ban költözött ki az utolsó ember a magyar barlanglakásokból - mi maradt utána?

A barlangok nyújtotta biztonságot már az ősember is felfedezte magának. Nem ázott el, és tulajdonképpen mindenféle építészeti ismeret nélkül is sikerült ezek által egy viszonylag komfortos kuckóra szert tennie, ahol tüzet gyújthatott, békésen aludhatott.

Pontos írásos feljegyzés hiányában azt feltételezik, hogy a középkorban lett szükséges az újabb barlanglakások kialakítására. Onnantól kezdve a felszámolásukig folyamatosan lakottak voltak. A 19. században a legszegényebbek húzták meg bennük magukat, gyakran több generáció együtt vészelte át az ínséges időket. Noszvajon és Tibolddarócon a lakosság közel fele élt a ’30-as években ilyen pocemben.

Modern lakópark a noszvaji művésztelep környékén

Egerrel összefonódott a vár, a bikavér, na meg a Szépasszony-völgy. Alig pár kilométerre fekszik tőle Noszvaj, ami az utóbbi években a belföldi turizmus egyik fellegváraként lett újra ismert. Barátságos és igényes szálláshelyekről, kiváló helyi kézműves termékekről áradozik mindenki, aki már megnézte magának. Az egykori barlanglakásokból átalakított művésztelep is vonzza az érdeklődőket.

Egerszalókon is meg lehet tekinteni az egykori lakásokat. A skanzenben gyakoriak a rendezvények, amelyeken a népi zene hallgatása táncra csábít, megmutatják, hogy a gyógynövényekből, hogyan készítettek teát, kencét az elődeink, és meg lehet kóstolni az ínycsiklandó kemencében sült finomságokat is.

A képre kattintva további részletek is kiderülnek erről az egri ikerházról.

Szoba, konyha, zéró összkomfort

Visszatérve a barlang otthonokra, amelyek többnyire egy szobából, egy konyhából és egy kamraféléből álltak. Az istállót, az ólat is a kőből faragták ki.

A barlanglakások másik típusa, amikor a természet alakította mélyedésekben alakítottak ki házakat. Budafokon és a Gellérthegy lábánál a folyók vájták, formáltak több barlangot, amik később kényszerlakásokként funkcionáltak. Míg a budai részen néhány ilyen lakásba költöztek be, addig Budafokon egy többszintes lakótelep alakult ki.

Viszlát természet adta búvóhelyek!

A faragott vagy a barlangon belül épített házak mindig a szegényebb sorsúak szálláshelye volt. Előfordult, hogy egy-egy ilyen területen ezernél is több ember tengette a mindennapjait. A lakáson belüli fürdőszoba kialakítása csak 1870 után vált Magyarországon elterjedté, így a barlanglakások szinte alig különböztek a hagyományos parasztházaktól. Viszont mivel egy idő után csavargók, hajléktalanok vertek tanyát a megüresedett szálláshelyeken, ezért megkezdődött az illegális telepek felszámolása. A kitelepítés nem haladt gyorsan, tekintve, hogy az utolsó személy 1986-ig élt barlanglakásban.

Mi történt a barlanglakásokkal?

Egy részük az enyészet martalékává vált, köszönhetően a megsemmisítésüknek vagy a beültetésnek. Más részüket borospinceként hasznosítják, illetve, mint fentebb olvasható, a noszvajiból pécsi művészek alkotótelepet hoztak létre. A régmúlt időket Cserépváralján, Szomolyán korhűen berendezett barlanglakás látogatással lehet jobban megismerni, illetve a szálláshelyként funkcionáló épületben kipróbálni.

Ideális lakhelyek barlangimádóknak

A sportszerűen űzött profi barlangászás mellett több helyszínen amatőrként is gyönyörködhetünk ezekben a különleges természeti képződményekben. Gondolj az Aggteleki cseppkőbarlangra vagy a Tapolcai tavasbarlangra, amik ékes bizonyítékai a természet erőinek alkotómunkájára. Ha vonzanak a szűkös, felfedezésre váró járatok, a denevérek, vagy gyakrabban látogatnál sétaúton bejárható barlangokat, akkor mutatjuk, hogy az ország mely részeire érdemes költöznöd.

A Szemlő-hegyi- és a Pál-völgyi barlangot akár minden hétvégén felkeresheted ebből a II. kerületi, erdős telken épült finn faházból. Az ingatlan félkész állapotú, de ha ezt magadra vállalod, akkor egy páratlanul különleges otthon tulajdonosa lehetsz.

A képre kattintva kívül és belül megnézheted ezt a II. kerületi, félkész házat.