A világ egyik leggazdagabb állama, amire brutálisan gyors pusztulás vár

Nem ez az első év, amikor extrém hőhullámmal találkozunk, viszont ez lehet az első év, amikor komolyan vesszük. Az idén ugyanis már nem csak Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában kellett szembenézni a halálos hőmérséklettel, hanem a fogyasztás fellegvárának számító Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is.

Persze 40 fokos napok már korábban is elő-előfordultak, de az idei évben jelentősen több, és hosszabb időszakon keresztül volt, illetve vannak velünk az ekörüli hőmérsékletek, sőt, a hetekben Dél-Európában már majdnem 50 Celsius fokot is elérte a hőmérő higanyszála. Ezt már nem lehet elviselni.

Ahogy arra a nemzetközi szervezetek, tudósok és civilek figyelmeztetnek, eljött a globális klímaváltozásban a fordulópont, ahonnan már nem lehet visszatáncolni, és az extrém időjárások sokkal többször nehezítik meg az életünket, mint arra korábban bármikor is példa lett volna.

Az elmúlt években az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy több száz millió ember élőhelye változhat lakhatatlanná az időjárás miatt, ami újabb népvándorlást eredményezhet, az egyes országokon belüli migráció ugyanis korlátozott. Indiától kezdve Bangladesen át az Arab-félszigetig, és Afrika jelentős részéig tengerpartok és belső szárazföldi részek néptelenedhetnek el. És most már ezzel kell szembenézni a civilizált világ más részein is: az Egyesült Államok leggazdagabb állama, Texas is kínkeserves pusztulással néz szembe.

A helyi Környezetvédelmi ügynökség szerint Texas, amely az elmúlt évszázadban 0,3-0,5 Celsius fokkal lett melegebb, a következő hetven évben olyan szintű felmelegedéssel kell, hogy szembenézzen, ami az emberi életre és a mezőgazdaságra is katasztrofális, és a mostanihoz képest évente háromszor-négyszer annyi lesz a 38 Celsius-fok feletti napok száma, mint ma. Például, ha most 10 napig van extrém meleg, az így akár másfél hónapon át is eltarthat a lehűlés minimális esélye nélkül.

A klímaelőrejelzések szerint 2060-től például a júniusok nappali átlaghőmérséklete 37 fok felett alakul majd Austinban és Travis megyében. Az austini fenntarthatósági hivatal még ennél is rosszabb adatokkal számol, 39,9 Celsiussal. Jelenleg 53-mal több úgynevezett rizikós kánikulai napot tartanak nyilván a városban, mint 1970-ben.

Az Egyesült Államokban jelenleg az első számú természetes halálok között van az extrém hőség is, ami a 65 éven felülieket és a kisgyermekeket veszélyezteti a leginkább, hiszen hőgutát, kiszáradást okozhat, továbbá komolyan befolyásolja a szív-, ér-, és az idegrendszert.

De mit bír el az ember?

Természetesen az nagyon személyfüggő, hogy kinek hol a határ, de általában 100 százalékos páratartalomnál 35 Celsius fok, 50 százalékos páratartalomnál 46 Celsius fok az, amit az ember izzadással még kezelni tud, efelett radikálisan csökken tűrőképesség, és megnő a halál, a betegségek kockázata.

Hogy ezeket az időszakokat mennyiben lehet légkondicionálóval átvészelni, még kérdéses, hiszen egyrészt azt sem engedheti meg magának mindenki, másrészt csak belső terekben működik, eközben számos olyan munkaterület van, amit embereknek a tűző napon kell végezniük. Ők az életben maradásukért küzdhetnek.

A meleg nemcsak egészségügyi, hanem a mentális és a pszichés állapotunkra is hatással van, rontja a kognitív folyamatokat, a finom motorikus mozgást, agresszívebbé, türelmetlenebbé teszi a nagy többséget, aminek hatására jelentősen nőhet a bűnözés az adott régióban.

Arizónában a klímaváltozás és az azzal járó aszály következményeként máris megtiltották Phoenix térségében az építkezéseket, ugyanis a talajvíz elfogyott, a jelenlegi vízkészlet pedig gyorsan kimerülhet a mostani körülmények között.

A legtöbb helyen technológiai váltással készülnek, egyre több napelemet, szélturbinát használnak energiaforrásként, viszont millióknak lesz muszáj elköltözniük a lakhatatlanná váló régiókból.

BBC, Reuters Coverkép: Austin, Texas, Shutterstock