Szöul példája mutatja, hogy nem kötelező elfogadni az irodaházak kiürülését

A BRF jelentése szerint az idei év harmadik negyedévében a budapesti irodaházaknál már 13,2 százalékos az üresedési ráta. Ennek oka, hogy egyre nehezebb bérlőt találni az üres irodaépületekre, és szinte csak azok járnak sikerrel, akiknek korszerű, jó helyen lévő és alaposan hirdetett ajánlatuk van. Az okok között jelentős elem, hogy Magyarországon a pandémia után annyira elterjedt a home office, hogy a munkavállalók jelentős része a koronavírus óta egyáltalán nem, vagy csak részlegesen tért vissza az irodákba.

De hogy megy ez máshol, például az egyik legfejlettebb országban, Dél-Koreában? A Bloomberg arról ír, hogy hogyan lett fél évszázad alatt a világ egyik legszegényebb országának fővárosából, Szöulból igazi kapitalista sikertörténet, az irodaipar egyik álló csillaga. Szöul az új technológiák és informatikai megoldások központja, ami persze magával húzza az egész infrastrukturális iparágat, beleértve az irodákat is, aminek köszönhetően a város teljesen szembe megy a globális trendekkel: ameddig a világ nagy részén kiürülnek az irodák, Szöulban tavaly 15 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, az A-kategóriás irodaépületeknek pedig nagyjából 98 százaléka foglalt. Az ok annyi, hogy a hazai vállalatok mellett egy ideje mára nemzetközi cégek is versenyeznek a helyekért, úgyhogy lehet gátlástalanul emelni a költségeket.

Ehhez persze kellett egy helyi kormány is: Dél-Korea vezetése ugyanis olyan építési korlátozásokat vezetett be, amik lehetetlenné teszik a tömeges irodaház-építést, és csak kevés újat engednek épülni, ami 1,7 százalékos üresedési rátához vezetett, ami a budapesti töredéke.

A további magyarázathoz tartozik, hogy Ázsiában eleve kevésbé volt opció a home office, mivel Szöulban az elszabaduló ingatlanárak miatt sokszor egész családok élnek egyetlen kis szobában, de ez nem a teljes kép, hiszen Ázsia más országaiban is hasonló a lakáshelyzet, miközben a szöuli példánk azoknak az országoknak a trendjével is szembe megy.

Szöulban inkább arról lehet szó, hogy nemcsak sokan keresnek irodát, hanem ezek közül a legtöbb cégnek elég pénze is van arra, hogy benyelje az áremelkedést is. Elemzők szerint ez a trend még 2025-ig így marad, stabilan, és bár a külföldi cégek is megjelentek, a bérlők nagyjából 80 százaléka most is hazai cég.

Az irodaházak kihasználatlansága - vagyis ebben az esetben kihasználtsága - egyre nagyobb fejfájást okoz a nagyvárosokban, és amíg Szöulban az építési korlátozás és a gazdasági fellendülés oldja meg a problémákat, New Yorkban az önkormányzat kezdett támogatni olyan projekteket és ingatlanfejlesztőket, akik lakóházakká alakítanák a nagyrészt üresen álló irodaházakat. Ez utóbbi azért is előremutató, mert egyúttal a lakhatási problémákat is megoldja.

Budapesten jelenleg a bérlők és az irodaházak a szerződések kiegészítésével, átalakításával próbálják normalizálni a helyzetet, ki tudja, meddig, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosi irodaállomány jelentős része elavult, és az épületeknek csak alig pár százaléka energiahatékony, ami évről évre egyre több potenciális vevő számára jelent majd problémát.

Képek forrása: Pixabay