Hány lakást lehet vásárolni a lottónyereményből?

Ha valaki nagyobb összeget szeretne befektetni befektetésénél, annak az ingatlan mindig kézenfekvő megoldás. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ebben az időszakban pedig különösen ígéretes lehet, mivel "túl vagyunk egy piaci döccenőn és látszik, hogy az árak újra elindultak felfelé.”

A főváros külső kerületeiben vásárolnál egy házat? Ebbe a XVI. kerületi, mediterrán stílusú, három szintes, 414 négyzetméteres családi házba a szüleidet, nagyszüleidet is beköltöztetheted magatokhoz.

Bár a lakáspiacot érintő jövő évi szabályozásban még nagyon sok a bizonytalanság, az elemző szerint az eddigi információk, illetve várakozások inkább a drágulás gyorsulását vetítik előre. Bár a felértékelődés jövőbeli üteméről vagy a részpiacok közötti megoszlásáról egyelőre nem tudhatunk semmi biztosat, a legutóbbi rekordnyeremény példáján – 2020. márciusában 6 431 516 010 forintot fizetett az ötös lottó – be tudjuk mutatni, hogy milyen hozamkülönbségekkel járhatott a befektetők egy-egy akkori választása. A NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép legfrissebb adatai alapján azt is láthatjuk, hogy ma mennyiben ér mást a piacon egy közel ugyanakkora befektethető összeg, ugyanis a 2024. október 19-i lottósoroláson 6 613 905 020 forintos főnyeremény talált gazdára - írta közleményében az OTP Ingatlanpont.

Egy négyzetméternyi lakás – országos átlagban – 2020-ban 454 ezer forintba, míg 2024-ben – az eddig beérkezett adatok szerint – 766 ezer forintba kerül, ami egyrészt azt jelenti, hogy a 2020-as nyertes csak az értéknövekedésből 69 százalékos elméleti bruttó hozamot érhetett el ez idő alatt, másrészt viszont azt is, hogy míg ő a 6,4 milliárdjából 236 átlagos (a példa kedvéért 60 négyzetméter alapterületű) lakást vehetett, addig 2024-ben 6,6 milliárdból már csak 144 hasonló otthonra telik.

Az átlagértékek azonban ezúttal is elmossák az egyes befektetési lehetőségek közötti különbségeket. Ha egyelőre csak a fővárosi lakáspiacon maradunk, akkor is találhatunk akár kétszeres különbségeket is az egyes kerületek között. A belső városrészek általában drágább és keresett lakásai csak átlag alatti értéknövekedést értek el.

Ennek a II. kerületi, a Margit híd budai hídfőjénél található 94 négyzetméteres, három szobás lakásnak nemrégiben csökkentették az árát.

2020 és 2024 között az V. kerületben volt a legmérsékeltebb a drágulás (31%), és csak alig nagyobb, szomszédos VII.-ben (32%). A harmadik leggyengébben teljesítő terület a kifejezetten olcsó kerületek közé számító Pesterzsébet (33%) volt. Szemben ezekkel, a kerületek mintegy negyedében az 50 százalékot is elérte az átlagárak és ezzel a lakások értéknövekedése. A versenyben Soroksár nyert a város déli peremén, ahol 76 százalékos volt egy átlaglakás drágulása.

Egyébként is többségében a peremi kerületekben regisztrálták a legnagyobb értéknövekedéseket: Újbudán 67 százalékot, Kőbányán 61 százalékot, Rákosmentén 56 százalékot, mellette a XVI. kerületben 52 százalékot, és Csepel is elérte az 50 százalékot. Így egy mai főnyereményből jóval szerényebb portfóliót lehetne csak összerakni ezeken a területeken. Például, míg 2020-ban Soroksáron 60 négyzetméteres átlaglakásból még 248-ra tellett volna, addig ma már ugyanannyiból csak 145-re. De a szerényebben dráguló kerületek is már csak jóval kisebb befektetési csomagot kínálnak példánk képzeletbeli nyertesének: például a budai Várnegyedben is már csak 91 átlaglakást vehetnének, a korábbi 125 helyett, a legdrágább V. kerületben pedig csak 79-et a négy évvel ezelőtti 101 helyett.

Aki vidéken keresett befektetési célpontot, az általában a fővárosiaknál is jobb üzleteket köthetett. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy a vizsgált négy évben Budapesten volt a legalacsonyabb a lakások átlagos felértékelődés (44%), ehhez közelítően mérsékelt eredményt csak Veszprém (48%) és Nógrád (50%) vármegyék értek el. Ezekkel szemben a befektetett vagyon értékének közel megduplázását kínálták Somogy (96%), Csongrád-Csanád (88%) és Zala (83%) lakáspiacai. Az általában is erősebb vidéki drágulás azzal járt, hogy a lottónyereményből megvásárolható potenciális ingatlanportfólió is jóval nagyobb arányban szűkült a vizsgált időszakban.

Míg a már említett Somogyban 2020-ban még 226 átlaglakást vásárolhattak volna fel nyereményükből, addig ez a keretük mostanra 118-ra szűkült. De még a hagyományosan legolcsóbb Nógrádban is „be kellene érniük” 622-vel a 906 helyett.

Aki megnyeri a lottót, azonnal lecsaphat a Dunakanyarban erre az elragadó, természetvédelmi terület szomszédságában található kétszintes családi házat, ami ősfás parkban, kis patak mellett helyezkedik el.

A területi átlagadatoknál jelen esetben érdekesebbek lehetnek a vármegyeszékhelyek mutatói, hiszen lakóingatlant befektetésként, illetve kiadásra vásárolni jellemzően egy-egy nagyvárosban érdemes. A legnagyobb felértékelődést, 78 százalékkal Debrecen kínálta, kevéssel maradt el mögötte Szeged (73%) valamint Kaposvár (70%). A drágulási rangsor másik végén Salgótarján áll, ahol az átlagár emelkedése az 50 százalékot sem érte el (46%), vagy az alig jobban dráguló Szekszárd (51%), illetve Zalaegerszeg (53%). Viszont „cserébe” a legolcsóbb Salgótarjánban az említett főnyereményből a négy évvel ezelőtti 791 darab helyett még mindig lehetne vásárolni 559 átlagos lakást (azaz a település teljes lakásállományának több mint 3 százalékát), míg például az eleve drága és jól is dráguló Debrecenben, ahol 2020-ban még 247 darab 60 négyzetméteres ingatlanra lett volna elég az akkori főnyeremény, addig a maiból már csak 143-ra futná.