Ezek Magyarország legfelkapottabb megyéi - Mi volt ez a fordulat a fővárosban?

Az viszonylag világosan követhető az ingatlanpiac alakulásán, hogy mikor történt nagy törés a gazdasági életben. 2022 első félévében fokozott volt a kereslet, míg a második félévben már erőteljesen a fékbe tapostak a vásárlók. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett a választások előtti költségvetési élénkítésből származó egyszeri pluszbevételek fűtötték a keresletet, amit tovább hevített, hogy már lehetett számolni az infláció és a kamatok további növekedésével, ami inkább az előre hozott vásárlásokra ösztönözte az embereket.

Így jutottunk el augusztusig: megugrottak a kamatok és az infláció, felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis. Mindezek halmozott hatásaként – a NAV tranzakciós adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint – nagyjából 10 százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta a tavalyi évet a hazai lakáspiac.

A képre kattintva további részleteket találhatsz erről a csökkentett áron kínált újpesti házrészről.

De nem egységesen minden lakás vagy háztípusnál. Például a fővárosban 4 százalékkal még nőni is tudott az eladások száma, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos visszaesést regisztráltak. A falvak, kisvárosok esetében ez 6 százalékos elmaradást jelentett a 2021-es eredményektől.

Az egyes lakástípusok kedveltségében-keresettségében is jelentős fordulatot hozott a múlt év. Míg 2021-ben még nagyjából azonos mértékben nőtt mindegyiknél az árszint, tavaly szét húzódott a mezőny: a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.

Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23), Fejér (-19) és Győr-Moson-Sopron (-18). Közéjük ékelődött Baranya (-25 százalék), melyet egyébként közepes árszint jellemez, de 2022-ben a legdinamikusabb drágulást (+31,8) produkálta a vármegyék között.

Ez a jó állapotú pécsi belvárosi sorház eladó, további képekért kattints a fotóra!

A vármegyeszékhelyek forgalma nem mindig tükrözi vármegyéjük piacának pezsgését. Például Veszprém 36 százalékos forgalomesése áll szemben a megyei 23 százalékos csökkenéssel. Hasonlót látunk még: Debrecen -33 százalék és Hajdú-Bihar -29 százalék, Győr -22 százalék és Győr-Moson-Sopron -18 százalék, Tatabánya -22 százalék és Komárom-Esztergom -18százalék, Kaposvár -18 és Somogy -12, Békéscsaba -13 és Békés -6, valamint Nyíregyháza -16 százalék és Szabolcs-Szatmár-Bereg -2 százalék.

Ebbe a sorba tartozik még Szombathely is, ahol csupán 3 százalék volt a tranzakciószám-csökkenés, ám Vas vármegye az év legjobb teljesítményét, 3 százalékos forgalomnövekedést mutatott. Egyetlen olyan nagyváros akadt, amelynek lakáspiaca lényegesen élénkebbnek bizonyult a környezeténél: Szolnokon csupán 2 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hétszer akkorát.

A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28 százalék feletti eredményt: Szeged (28,7 százalék), Győr (29,3), Pécs (29,8) és a nyertes Veszprém (35,4). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4 százalék), Szekszárd (14 százalék) és Szombathely (12,8 százalék). A vármegyei átlagárakból kialakuló sorrendben nem hozott nagy változásokat 2022.

Az élen változatlanul Somogy áll, 724 ezer forintos négyzetméterárral, a végén pedig Nógrád 168 ezressel.

Somogyban is találni házikót 24 millió forint alatt, részletekért kattints a képre!

A fővárosban az igazi pezsgés egy északnyugat-délkeleti tengely mentén mutatkozott, ahol számos irányítószám-körzetben a 40 százalékot is meghaladta a tranzakciószám növekedése. Összességében legjobban a XII. kerület, azaz a budai Hegyvidék teljesített az 57 százalékos forgalombővülésével, mellette 20 százalék felett zárt még négy belső kerület (V., VI., VII., IX.), valamint Dél-Pesten a XXIII. kerület.

Míg az előbbiek jellemzően Budapest legdrágább területei közé tartoznak, addig Soroksár hagyományosan a legolcsóbbak egyike, ráadásul a tavalyi évet is egyedüliként zárta 10 százalék alatti drágulással.

A „pezsgés tengelyének” két oldalán, Észak-Pesten és Dél-Budán számos körzetben 20 százaléknál is nagyobb volt a forgalom-visszaesés. Kerületi összevetésben** a XVI., a XVII. és a XV. teljesített a leggyengébben, 19-24 százalékos tranzakciószám-csökkenésekkel. Ez a visszaesés azonban nem tükröződött az árak alakulásában, hiszen a XV. és a XVI. 20 százaléknál is jobban tudott drágulni**, sőt az utóbbi a maga 25,9 százalékával valamennyi kerületet megelőzte.

A fajlagos négyzetméterárakat mutató rangsorban a legtöbbet a XVII. kerületi ingatlanok szenvedtek el csökkenést, mpst ez a kerület a listában a 20., míg a lista elején továbbra is az V. kerület áll közel 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral, mögötte a dobogón helyet cserélt az I. és a II. kerület, mindkettő túllépte már az 1,1 milliós szintet. A sort a – tavaly egy helyet visszacsúszó – XXIII. kerület zárja, mintegy fele akkora, 550 ezres négyzetméterárral.

Ennek gyönyörű polgári békéscsabai házrésznek csökkentették az árát, kattints a részletekért.

Valkó Dávid szerint a recesszió vélhetően nem lesz se mély, se tartós. A gyors bérinfláció és a még az esetlegesen csak stagnáló lakásárak mellett is gyorsan megszűnhet a lakások elméletben számított túlértékeltsége, így a kereslet akár már 2024 vége felé újra erősödhet.