Ezek Magyarország legfelkapottabb megyéi - Mi volt ez a fordulat a fővárosban?
Az OTP Lakóingatlan Értéktérképének adatai szerint az ingatlanpiac igencsak eltérően reagált a változásokra, mint közleményükben írják: a fordulat éve volt 2022 a lakáspiacon, de a felfordulás elmaradt. Melyek voltak a legmeglepőbb változások, mely országrészek a legnépszerűbbek és melyik kerület zuhant a legnagyobbat?
Az viszonylag világosan követhető az ingatlanpiac alakulásán, hogy mikor történt nagy törés a gazdasági életben. 2022 első félévében fokozott volt a kereslet, míg a második félévben már erőteljesen a fékbe tapostak a vásárlók. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2022 elején a Zöld Otthon Hitel mellett a választások előtti költségvetési élénkítésből származó egyszeri pluszbevételek fűtötték a keresletet, amit tovább hevített, hogy már lehetett számolni az infláció és a kamatok további növekedésével, ami inkább az előre hozott vásárlásokra ösztönözte az embereket.
Így jutottunk el augusztusig: megugrottak a kamatok és az infláció, felerősödött a gazdasági bizonytalanság, tapinthatóbbá vált a háború hatása is, és napi aggodalmak tárgya lett az energiakrízis. Mindezek halmozott hatásaként – a NAV tranzakciós adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint – nagyjából 10 százalékos forgalomcsökkenés mellett 18,5 százalékos árnövekedéssel zárta a tavalyi évet a hazai lakáspiac.
De nem egységesen minden lakás vagy háztípusnál. Például a fővárosban 4 százalékkal még nőni is tudott az eladások száma, addig a vidéki városokban markáns, 19 százalékos visszaesést regisztráltak. A falvak, kisvárosok esetében ez 6 százalékos elmaradást jelentett a 2021-es eredményektől.
Az egyes lakástípusok kedveltségében-keresettségében is jelentős fordulatot hozott a múlt év. Míg 2021-ben még nagyjából azonos mértékben nőtt mindegyiknél az árszint, tavaly szét húzódott a mezőny: a házak csak 4 százalékkal drágultak, míg a lakótelepi- és téglalakások 21-24 százalékkal.
Vidéken a legnagyobb forgalmi visszaesést jellemzően a lakáspiacon drágábbnak számító vármegyék szenvedték el: Hajdú-Bihar (-29 százalék), Veszprém (-23), Fejér (-19) és Győr-Moson-Sopron (-18). Közéjük ékelődött Baranya (-25 százalék), melyet egyébként közepes árszint jellemez, de 2022-ben a legdinamikusabb drágulást (+31,8) produkálta a vármegyék között.
A vármegyeszékhelyek forgalma nem mindig tükrözi vármegyéjük piacának pezsgését. Például Veszprém 36 százalékos forgalomesése áll szemben a megyei 23 százalékos csökkenéssel. Hasonlót látunk még: Debrecen -33 százalék és Hajdú-Bihar -29 százalék, Győr -22 százalék és Győr-Moson-Sopron -18 százalék, Tatabánya -22 százalék és Komárom-Esztergom -18százalék, Kaposvár -18 és Somogy -12, Békéscsaba -13 és Békés -6, valamint Nyíregyháza -16 százalék és Szabolcs-Szatmár-Bereg -2 százalék.
Ebbe a sorba tartozik még Szombathely is, ahol csupán 3 százalék volt a tranzakciószám-csökkenés, ám Vas vármegye az év legjobb teljesítményét, 3 százalékos forgalomnövekedést mutatott. Egyetlen olyan nagyváros akadt, amelynek lakáspiaca lényegesen élénkebbnek bizonyult a környezeténél: Szolnokon csupán 2 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hétszer akkorát.
A székhelyek drágulási versenyében négyen értek el 28 százalék feletti eredményt: Szeged (28,7 százalék), Győr (29,3), Pécs (29,8) és a nyertes Veszprém (35,4). A sor másik végén hárman nem tudták elérni a 15 százalékos árnövekedést: Kecskemét (14,4 százalék), Szekszárd (14 százalék) és Szombathely (12,8 százalék). A vármegyei átlagárakból kialakuló sorrendben nem hozott nagy változásokat 2022.
Az élen változatlanul Somogy áll, 724 ezer forintos négyzetméterárral, a végén pedig Nógrád 168 ezressel.
A fővárosban az igazi pezsgés egy északnyugat-délkeleti tengely mentén mutatkozott, ahol számos irányítószám-körzetben a 40 százalékot is meghaladta a tranzakciószám növekedése. Összességében legjobban a XII. kerület, azaz a budai Hegyvidék teljesített az 57 százalékos forgalombővülésével, mellette 20 százalék felett zárt még négy belső kerület (V., VI., VII., IX.), valamint Dél-Pesten a XXIII. kerület.
Míg az előbbiek jellemzően Budapest legdrágább területei közé tartoznak, addig Soroksár hagyományosan a legolcsóbbak egyike, ráadásul a tavalyi évet is egyedüliként zárta 10 százalék alatti drágulással.
A „pezsgés tengelyének” két oldalán, Észak-Pesten és Dél-Budán számos körzetben 20 százaléknál is nagyobb volt a forgalom-visszaesés. Kerületi összevetésben** a XVI., a XVII. és a XV. teljesített a leggyengébben, 19-24 százalékos tranzakciószám-csökkenésekkel. Ez a visszaesés azonban nem tükröződött az árak alakulásában, hiszen a XV. és a XVI. 20 százaléknál is jobban tudott drágulni**, sőt az utóbbi a maga 25,9 százalékával valamennyi kerületet megelőzte.
A fajlagos négyzetméterárakat mutató rangsorban a legtöbbet a XVII. kerületi ingatlanok szenvedtek el csökkenést, mpst ez a kerület a listában a 20., míg a lista elején továbbra is az V. kerület áll közel 1,3 milliós átlagos négyzetméterárral, mögötte a dobogón helyet cserélt az I. és a II. kerület, mindkettő túllépte már az 1,1 milliós szintet. A sort a – tavaly egy helyet visszacsúszó – XXIII. kerület zárja, mintegy fele akkora, 550 ezres négyzetméterárral.
Valkó Dávid szerint a recesszió vélhetően nem lesz se mély, se tartós. A gyors bérinfláció és a még az esetlegesen csak stagnáló lakásárak mellett is gyorsan megszűnhet a lakások elméletben számított túlértékeltsége, így a kereslet akár már 2024 vége felé újra erősödhet.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanok
