Mozogni, sportolni muszáj, de ha nem engedik, hogy a környéken tedd, mit tehetsz?

Nemrég egy Cegléden bezárt focipálya történetén hitetlenkedett a közönség, amit Telex írt meg. A Pest megyei település lakótelepén két pályát zárt be az önkormányzat, mivel a a környékbeliek egy részét a labdapattogás zavarta. A bíróság a pályák elbontását is elrendelte, amiket már csak a Kúria döntése mentheti meg, persze csak akkor, ha az ítéletig sikerül a bontás felfüggesztését elérni.

Az egészet könnyű úgy értelmezni, mintha a gyerekek mozgáshoz való jogáról és pár zsémbesebb lakóról lenne szó, főleg akkor, ha kiderül, hogy az önkormányzat már első fokon is elvesztette a pályák miatti pereskedést, hiába kellett utána szigorúbb nyitvatartási időről és kevésbé zajos kerítésekről gondoskodnia. A lakónak ez nem volt elég, és másodfokon elérte, hogy egyáltalán ne lehessen ott focizni.

A történetet egyszerű lebontatni: az egészséghez való jog közérdek, de az ítélet szerint ez a pihenéshez és a magánlakás sérthetetlenségéhez való joggal leírható magánérdeket nem írhatja felül.

Mire kell figyelnünk, hogy a focizás senkit se zavarjon?

A probléma az, hogy ha a szakértő megállapítja, hogy egy tevékenység által keltett zaj meghaladja az egészségügyi határértéket, akkor az még akkor is baj, ha az nem focitól keletkezik, miközben azért tisztában vagyunk vele, hogy egy lakótelephez a nyüzsgés is hozzátartozik.

Magyarország lakótelepeinek a többségében a helyi “sportlétesítmény” továbbra is egy lebetonozott foghíjtelket jelent, amit körbekerítettek. Persze a kerítés nem megoldás, főleg, ha egy már berozsdásodott vaskerítésről beszélünk, amely garantálja a tavasztól ősz végéig tartó folyamatos zörgést.

A ceglédi döntés ugyanakkor megmutatta, hogy ha a zaj meghaladja a határértéket, akkor az a törvény szerint a nyugalom szükségtelen zavarása is lehet.

Ezek alapján az a megoldás körvonalazódik, hogy a lehető leggyorsabban modernizálni kellene ezeket a pályákat, a betonpályát átalakítani például műfüvessé, így tompítva a zajt, ahogy az néhány helyen már megvalósult. A ceglédi betonpálya lecserélése gumira egyébként tervben is volt, de ez pénzbe kerül, abból pedig 2023-ban egyetlen önkormányzatnál sincs túl sok.

Az ügy nem példátlan: 2017-ben egy szupermodern műfüves focipályát záratott be egy szomszéd Győrben, akit a palánknak csapódó labda zaja zavart. 2018-ban biatorbágyiak egy csoportja fogott össze az oda épített pálya ellen, amit a bíróság záratott be.

Lehetnek természetesen olyanok is, akik a zaj határértékének értemét kritizálják, vagy lehurrogják azokat, akik bezáratják ezeket, de azért gondold át, odaköltöznél-e egy pálya mellé.

Előfordul, hogy zavaró a hangoskodás és az állandó labdapuffogás, de Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa már olyannal találkozott, aki a környező teniszpályákat utálja, aminek jellegzetes hangja van.

Kicsit más, ha egy komoly stadion épül a közelbe: Gadanecz szerint egy ilyen ingatlan rövid távú kiadásra kelendőbb is lehet, főleg ha rendszeresen versenyeket szerveznek oda, de az állandó ott élés már habitus kérdése szerinte.

Kerestünk hasonló pályákat lakótelepeken, és például Budapesten, a XI. kerületben a jelek szerint közel sem olyan vitás a helyzet, mint a ceglédi példánál: a Mérnök utcai sporttelep és az ott lakók a jelek szerint békés szimbiózisban élnek egymással: “Ha én lennék fiatal, én is ott fociznék szerintem” - mondta egy járókelőt, aki ottjártunkkor megkérdeztünk. A férfi még nem hallott arról, hogy bárkit is zavarna a foci zaja.

Egy másik járókelő ennél is messzebbre ment: szerinte abból lenne itt közösségi felháborodás, ha nem fociznának: “Állandóan azt hallani, hogy a gyerekek nem mozognak eleget, hát miért zavarna az bárkit is, ha néha mégis?”

Tehát személyfüggő, elviseljük-e sportzajokat a háttérben, és ha nem, akkor fontos, hogy ingatlankereséskor erre is gondolj. Ha nem tudod elviselni, és álmaid lakásának erkélye egy focipályára néz, akkor az valószínűleg nem is álmaid lakása.

KÉP: Pixabay