Kitalálod, melyik vármegyében épül a legtöbb napelemes ingatlan?

A legutóbbi népszámlálásnál rákérdeztek arra is, hogy a háztartások hogyan oldják meg a fűtést, az eredményeket a közelmúltban publikálták. Kiderült, hogy a magyarok majdnem kétharmada gázzal fűt, alig egyharmaduk pedig fával, míg áramot csak a háztartások 9 százaléka használ.

Ezek mellett elszórtan használnak még

• szenet
• palackos gázt
• egyéb fűtőanyagot

Vannak olyan területek, vármegyék, amelyekben az emberek az átlagtól eltérően fűtenek: míg például Békésben a vezetékes földgázt használók aránya a 76 százalékot is meghaladja, addig Baranyában a 45 százalékot sem éri el.

A fatüzelés leginkább Nógrádra jellemző, ahol 54 százalék a részaránya, míg a másik végletet – a főváros „szóra sem érdemes” 2,8 százaléka mellett – Csongrád-Csanád képviseli, 29,1 százalékkal.

Remek energetikai adottságokkal kínálják megvételre ezt a kétszintes, központi fűtéses, sárbogárdi házat, amiért 61 milliót kér a tulajdonosa.

Árammal Pest vármegyében fűtenek a legnagyobb arányban (14 százalék), mellette Komárom-Esztergomban, Fejérben és Budapesten haladja még meg súlya a 10 százalékot. Szabolcs-Szatmárban azonban fele annyit sem ér el (5 százalék), és Borsod-Abaúj-Zemplénben is csak kevéssel elterjedtebb (5,8 százalék).

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzőjének magyarázata szerint a gázfüggésben, illetve a mérsékelt fahasználatban kiemelkedő Békés és Csongrád-Csanád az ország három legurbanizáltabb vármegyéje közé tartozik (népességük 77, illetve 75 százaléka városlakó), ugyanakkor alig van erdejük. Az előbbi az első, az utóbbi a harmadik a népességéhez képest legkevésbé erdősült vármegyék között.

• A fatüzelés elterjedtsége erősen összecseng ezekkel az adottságokkal: Nógrádban a legalacsonyabb a városi népesség aránya (40 százalék), viszont Somogy után ott jut a legtöbb erdő egy polgárra.
• Ha csak a 2010 után épült lakásokat tekintjük, az egyféle fűtőanyagot használók körében változatlanul dominál a vezetékes földgáz, átlagosan immár 73 százalékos részesedéssel.
• Az összállományhoz képest szintén magasabb az elektromos áram szerepe, kevéssel meghaladja már a 19 százalékot, viszont erős visszaesést mutat a fa, a maga 6 százalékával.
• Nógrádban még az új házak 29 százalékában is a fatüzelésre építenek.
• A villamos fűtéssel szemben Fejérben és Tolnában a legnagyobb az újépítők bizalma, ami 28 százaléknyi részesedést jelent.
• Az ellenkező véglet Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol az új otthonoknak is csupán 8,7 százalékát fűtik árammal, viszont erősen támaszkodnak a vezetékes gázra (79,7 százalék).

Ez a felújított, nyíregyházi belvárosi lakás egyedi gázfűtéses, 39,9 millióért árulják.

• Ennél is nagyobb arányú a földgázfelhasználás Győr-Moson-Sopronban (80,7 százalék), ahol az elmúlt évek dinamikus fejlesztései elsősorban a fatüzelés erőteljes visszaszorításában (5,9 százalék) mutatkoznak meg.
• Három vármegye van, ahol a gázfűtés alkalmazása az új otthonoknál a hatvan százalékot sem éri már el: Nógrád (53,5 százalék), ahol még a fa dominál, valamint Tolna (55,3 százalék) és Somogy (58,9 százalék), melyek viszont az elektromos fűtés nagy arányú használatával (28 százalék illetve 24,8 százalék) kompenzálják ezt.

A legkorszerűbb energetikai berendezések elterjedtsége:

• A 2010 után használatba vett otthonok 17,1 százalékában üzemel napelemes,
• 12,8 százalékában hőszivattyús energiatermelő berendezés.
• Minden 23.-ban pedig mindkettő megtalálható.
• A napelemeket legnagyobb arányban Fejér (24 százalék), Hajdú-Bihar (23 százalék) valamint Békés és Csongrád-Csanád (21 százalék) új lakásainál alkalmazták.
• A hőszivattyú-használatot tekintve két vármegye emelkedik ki a mezőnyből: Veszprém (22 százalék) és Tolna (20 százalék).
• Szabolcs-Szatmár-Bereg mindkét listán (14, illetve 7 százalékkal) az utolsó helyen szerepel. - Utolsó előtti (14, illetve 8 százalékkal) Győr-Moson-Sopron, amely lakásfejlesztés szempontjából az egyik legdinamikusabban fejlődő terület volt a közelmúltban.

Az otthonok 64 százaléka egyféle fűtőanyagtól függ, 21 százalékának a többféle tüzelő, míg 15 százalékának a távfűtés adja a biztonságot. Az 1981-2000 között épült lakásoknál még jelentős, 20 százalékos a távfűtés aránya, majd ez a következő két évtized beruházásainál 4-5 százalékra olvadt.

Ennek a 2016-os építésű, a Balatontól mindössze 15 kilométerre épült háznak a fűtésre több alternatíva is kínálkozik: vákuumcsöves napkollektor, elektromos kazán, fatüzelésű kazán puffertartállyal, hőszivattyú.

Ugyancsak „megy ki a divatból” a többféle tüzelő alkalmazása, az ezredforduló előtt ennek aránya még 25, a következő évtizedben 22, majd 2010 és 2020 között már csak 17 százalék. Ezekkel szemben az egyféle fűtési mód elterjedtsége határozottan nőtt, a nagy ugrás 2000 és 2010 között következett be. Az ekkor épült lakásoknál – a korábbi 55 helyett – már 75 százalék volt az aránya, majd a következő évtizedben az még nőtt három százalékpontnyit.

Az egyedüliként alkalmazott fűtőanyagok között a gáz népszerűsége 2000 és 2010 között volt a csúcson az építkezőknél, az ekkor átadott otthonokban 85 százalék a részesedése. (Az előtte-utána épületeknél csak 71-73% ez az érték.)

A fa népszerűsége folyamatosan hanyatlik, az 1981-2000 közötti építéseket jellemző 24 százalékról a következő két évtizedben újra és újra megfeleződött, s lett mostanra 6 százalék.

A villamos fűtés tartós tetszhalálból támadt most fel: az 1981 és 2010 közötti építéseknél csak 3 százaléknyi szerepe volt és ez ugrott fel a 2010 után belakott otthonoknál 19 százalékra.