Budapest súlya már nem a régi, de még mutatja az irányt

Évtizedes tapasztalat, hogy a fővárosi ingatlanpiaci trendeket követik az országban zajló folyamatok. Például a 2008-as válság után éledező hazai lakáspiacon leghamarabb a fővárosban futott fel újra a forgalom, írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Ott a használtpiaci tranzakciók száma már 2015-ben évtizedes csúcsra ért, ezt három évvel követték az ország más részei. Tehát Budapestre, mint a piac üveggömbjére tekintenek, ahol a várható országos folyamatok a régiókat jóval megelőzve mutatkoznak meg, írja közleményében az ingatlanközvetítői hálózat.

Dunavarsány csendes, de központi részén hirdetik ezt a négy szobás, medencés, dupla fürdőszobás, tehermentes, körbejárható családi házat.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a fővárosi piacon nem csak a saját célra vásárlók számítanak fajsúlyos szereplőnek, hanem a hazai befektetők, és a külföldi vevők is, így mindhárom fő keresleti csoport mozgása gyorsan nyomot hagy a statisztikákon.

Ugyanakkor noha a fővárosi értékesítések továbbra is vezetik a piacot, ezek súlya érzékelhetően csökkent. 2011-15-ben a használt otthonok hazai forgalmának még 27-31 százaléka kötődött Budapesthez, 2018-23-ban már csak 18-22 százalékuk.

A használt családi házak adásvételénél a főváros súlya megfeleződött. A 2011-es 5,7 százalékról 2023-ra – az előzetes adatok szerint – 2,9 százalékra esett. Észak-Magyarországon a használt lakóingatlanok összességében 8,7 százalékról 12,2 százalékra nőttek ugyanebben az idősávban.

A használt panelek forgalmát tekintve ugyancsak csökkent a főváros piaci súlya. Míg 2011-15-ben a részesedése 40-46 százalék volt, addig 2020-23-ban már csak 29-35 százalék. Az iparosodott nyugati régiók, Nyugat-Dunántúl a 2011-es 4,8 százalékról 2023-ra 7 százalékra, illetve Közép-Dunántúl ugyanekkor 8,6 százalékról 11,7 százalékra nőtt.

Gyönyörű ház, szépséges polgári enteriőrrel várja új tulajdonosát Pilisborosjenőn.

A hagyományos építésű társasházak piaca az, ahol a főváros egyelőre változatlanul őrzi a 2011-2023 közötti időszak átlagában mért mintegy 46 százalékos forgalmi részesedését. Az újépítéseknél egyelőre semmi sem fenyegeti a dominanciáját. A 2011-23-as időszakban eladott új lakóingatlanok átlagosan 39 százaléka a fővárosban talált vevőre. Budapest piaci részesedése csak 2016-18-ban esett 30 százalék alá, míg 2022-ben már az 51 százalékot is meghaladta.

Az új otthonok forgalmának meghatározó többségét – 2023-ban például országosan a 88 százalékát – a többlakásos épületek adják. Ebben a szegmensben, ahol a piacot a legerősebben határozzák meg a nagy lakásépítő beruházó cégek, illetve a befektetési célú vásárlók Budapest dominanciája csak erősödött. A főváros átlagos piaci részesedése az elmúlt bő évtizedben meghaladta a 42 százalékot, de 2022-ben az 56 százalékot is elérte.

Pest vármegye tartósan és nagyot veszített a beruházók érdeklődéséből: a forgalmi piacrésze 2011-ben még 21 százalék feletti volt, majd a Covid alatt és után tíz százalék alá is esett és 2023-ra is csak 13 százalékig kapaszkodott vissza. Nyugat-Dunántúlon 2023-ban meghaladta a 12 százalékot.