Budapesten több mint 68 millió forintra nőtt egy új lakás átlagára
Az ingatlanpiaci szakértők nehezen tudják felvázolni a jövőt, de az biztosnak tűnik, hogy a lakáspiacon csak állami intézkedések és a hitelkamatok tudnak változást elindítani. Egyre erősebben kongatja a vészharangot az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége: az építőipar rendelésállománya 30 százalékkal kisebb a tavalyinál, és az idén kötött új szerződések volumene 37 százalékkal marad el a tavalyi év első felében kötött szerződésektől. Szakemberek szerint az év második fele az erős piaci versenyről és a túlélésről szól majd.
Régen látott problémákkal küzd az építőipar, továbbra is mélyponton a hitelezés, visszafogott a forgalom a használt ingatlanok piacán, itt tartunk most. A szakemberek szerint ősszel sokfelé lesznek leépítések a tervező cégeknél, hiszen az építési vállalkozások többségénél radikális költségcsökkentésre van szükség. Az ágazat szereplői a szakmunkásokat és mérnököket mindenképp szeretnék megtartani, amihez viszont megrendelésre van szükségük – hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke.
Állami beavatkozást sürgetnek
Koji László szerint az építési beruházások ilyen nagymértékű ciklikusságára az utóbbi tíz évben nem volt példa. A kormányzati építési-beruházási közbeszerzések folyamatos előkészítésére lenne szükség. Határozottan érvényesülnie kellene a kormányzat építési piaci keresletkiegyenlítő szerepének – mondta az érdekképviseleti vezető.
Megfizethető hitelek szükségesek
Értékelése szerint jelenleg nem látszanak az európai gazdasági térség élénkítését szolgáló uniós gazdaságfejlesztési programokból a Magyarországot érintő beruházások. Nagyon várnának például egy országos lakóingatlan-felújítási és bérlakásépítési programra is, a nagy infrastrukturális beruházásokon felül. Elfogadható szintű banki lakossági finanszírozás nélkül azonban tovább fog zuhanni a lakásépítés és a felújítás.
Még mindig nem tért magához a hitelezés
Hét éves mélyponton van a lakossági hitelpiac. A hazai bankok az első félévben alig több mint 703 milliárd forint értékű, nem folyószámla jellegű hitelt helyeztek ki lakossági ügyfeleikhez. Ez 48 százalékkal múlja alul 2022-es I. félévi adatokat - utoljára 2016-ban volt példa ennél gyengébb hathavi teljesítményre – mondta el Gergely Péter, a biztosdontes.hu pénzügyi szakértője.
A legnagyobb zuhanás a lakáshitel piacon érezhető. Az első félévben folyósított lakáscélú hitelek összege nem érte a 257 milliárd forintot, ami mindössze harmada a 2022. első félévében a vásárlók által felvett hitelösszegnek.
Ezen belül a piaci lakáshitelek 54, a támogatott lakáshitelek 84 százalékkal estek vissza – utóbbi esetében a magyarázat az, hogy a tavalyi első félévet rendkívül felerősítette az MNB Zöld Otthon Hitelprogramjának folyósítása – emlékeztetett a szakértő.
A nyári hónapokra amúgy is jellemző visszafogottabb aktivitással telt július a hazai ingatlanpiacon, az előző hónapban bejelentett otthonteremtési változások hatása egyelőre csak az érdeklődés növekedésében látszik meg.
A Duna House saját adatain alapuló becslése alapján országosan 6 107 adásvétel történt, amely az előző év ugyanezen időszakához képest 32 százalékos visszaesést jelent a tranzakciók számában. Az előző hónaphoz képest a szezonalitásnak megfelelő, 15 százalékos csökkenést mutatnak az adatok.
Azonban a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható, az első hetekben 16 százalékkal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő cégnél, ez azonban a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.
A községekben mindenhol csökkent a használt lakások ára
A csúcsnak számító 2021. év után az eladott lakások száma 2022-től minden negyedévben csökkent. Ez a 2023. I. negyedévben sem állt meg, 31 százalékkal kevesebb lakáseladás történt, mint egy évvel korábban. A visszaesés hasonló mértékben érintette az új- és a használtlakás-piacot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb lakásárindexéből.
Az árak 2022. IV. negyedévi csökkenését 2023 I. negyedévében 2,5 százalékos emelkedés váltotta fel, az új lakások 6,0, a használt lakások 1,9 százalékkal drágultak. A községekben azonban általános volt a használt lakások árcsökkenése.
Az I. negyedévben eladásra épült 2300 lakásból eddig mindössze 400 adatai érkeztek be a KSH-hoz. Ezek átlagos ára 57 millió forint, amely megegyezik az előző időszak átlagával. Budapesten 1,4 millióval, 68,5 millió forintra nőtt egy új lakás átlagára. Négyzetméterárak tekintetében nem történt érdemi változás: a 965 ezer forintot kitevő országos, valamint az 1,2 millió forintot meghaladó fővárosi átlag a megelőző negyedévi szintnek felel meg.
Brutális különbségek a vármegyék között
A legutóbbi lakáspiaci fellendülés kezdetén 2013-ban, az országos ármélypontot jelentő 144 ezer forintba került a vármegyeszékhelyi lakások egy átlagos négyzetmétere, tíz évvel később ugyanazért már 484 ezer forintot kértek – ezt mutatják az OTP Ingatlanpont adatai.
A most már legendásnak nevezhető időszak abszolút bajnoka Tatabánya a maga 349 százalékos (azaz négy és félszeres!) növekményével, miután Budapest legsikeresebbje, a XV. kerület is „csak” 338 százalékot tudott elérni – hívta fel a figyelmet Valkó Dávid vezető elemző.
A már tíz éve is a sort záró Salgótarján az azóta elért drágulásban is a legszerényebb eredményt 149 százalékot hozott, így most 192 ezer forint körül van a referenciaár.
A címlapképen a XIII. kerületi Harmony Terrace új lakásai.
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 148 510 ingatlanhirdetés között
Hasonló cikkek
