Boldogság, ciszterna a neved! - A múltban kezdődött a jövő, ideje felvenni a fonalat

Sokféleképpen tehetünk jót egyszerre magunknak és tulajdonképpen minden más létezőnek is, ráadásul gyakran egészen egyszerűnek mondható cselekedettekkel. Van, ami nem kerül pénzünkbe, a haszna pedig csak közvetett, és van, ami ugyan anyagi ráfordítást igényel, de a végeredmény is forintosítható. Csupán egyetlen ötlet annak, aki amúgy az ingatlanos ügyek iránt is érdeklődik: a ciszterna.

Ha ilyet építtetsz, örülni fog a klímaváltozás miatt mindinkább szomjazó Föld, de nem csak fajunk otthona lesz jobb hely tőle, hanem a tulajdonos privát lakókörnyezete is. Felhőhab a tortán, hogy még spórolhatsz is vele.

Mégis nekik volt igazuk

Az egyéni anyagi haszonszerzéssel együttjáró világjobbítás aktuális tárgyát, az esővízgyűjtőt pofonegyszerű gondolat szülte: ha nem áll rendelkezésünkre végtelen mennyiségű édesvíz, akkor ne engedjük csak úgy elfolyni az otthonunk környékéről. Ez a tétel ősidőktől fogva, egészen a mindent sűrűn átszövő vízvezeték-hálózatok burjánzásáig, alapvetés volt. Aztán, amióta a lakásfalból fakad a kiapadhatatlanak tűnő, tiszta vizű forrás, ráadásul a hőmérséklete is szabályozható, a ciszternakedvelők kikerültek a fősodorból, Kádár-kori kiskertekbe visszaszoruló, ócska vashordókkal operáló ellenállókká lettek. Ezt a pécsi házikót csupán 8,5 millióért árulják, van hozzá ciszterna. A részletekért kattints a képre!

Mégis nekik volt igazuk, szubkultúrájuk az egyre melegebbé és szélsőségesebbé váló időjárás okozta szárazságok, az egyre fogyatkozó talajvíz korszakában ismét meghatározóvá válhat – kellene, hogy váljon.

Ma már nem csak a forró égövi, száraz régiók országaiban gond a vízellátás, hanem egyre inkább a természetes folyóvizekkel bőven ellátott Magyarországon is, elég csak a csökkenő talajvíz miatt a sivatagosodás határozott jeleit mutató Kiskunságra gondolni. Vagy az emelkedő rezsire, az egyre riasztóbb vízszámlákra, a hőhullámok idején elrendelt vízkorlátozásokra.

És ahogy a Duna-Tisza közén nagyban, úgy a privát ingatlanoknál is a csapadék, illetve a beérkező természetes vizekkel való okosabb gazdálkodás lehet a megoldás. Fel kell fogni a lehulló vizek egy részét, és tárolni rosszabb időkre, amivel a magánházak, nyaralók esetében nemcsak a locsolásra elpazarolt vezetékes ivóvíz váltható ki, de a ciszternák tartalma használható WC-öblítésre, takarításra, sőt akár mosásra is.

De mi is ez az ősi és nagyszerű ötlet részleteiben, mai kivitelben?

A ciszterna olyan szigetelt falú víztároló, amely főként a tetőről az ereszcsatornába csurgó csapadék gyűjtésére és tárolására szolgál, és általában a föld alatt van. Persze nem csak a sziklába vágott, hosszú ostromoktól rettegő ősi várak és városok ciszternái, vagy a kertvárosi süllyesztett tartályok használhatók vízfogásra, hanem a szitán kívül szinte bármilyen homorú eszköz is.

Érdligeten eladó ez a 117 négyzetméteres, felújítandó családi ház a szomszédos telekkel. Az udvaron egy ciszterna, gyűrűs kút, egy fúrt kút, és öt halastavacska található.

Mégis, az esővízgyűjtés Paganinije kétségkívül a földalatti, ezért egész nagyban is elgondolható és kivitelezhető ciszterna, amely sokkal profibb, hatékonyabb megoldás, mint a rozsdás fémhordó vagy éppen a kertbe vonszolt megfáradt kád.

Ha valaki komoly tétben akar játszani, és nem csak néhány palántát öntözne az égből betárolt vízzel, akkor nemcsak az egész veteményest, a kerti tavat vagy az állatait láthatja el alternatív módon bármikor, hanem további beruházással az esővizet a háztartásába is bevezetheti. Fürdésre és főzésre nem ajánlott, de WC-öblítésre teljesen jó a szűrt eső és hólé, ahogy mosásra és mosogatásra is. Mindezzel akár az egyébként elfogyasztott vezetékes ivóvíz felét-kétharmadát is megspórolhatja a ciszternatulajdonos.

Ma már viszonylag sok vállalkozás foglalkozik összetett esővízgyűjtő rendszerek telepítésével, amelyek alaposan szűrik és tisztítják a felfogott csapadékot, hogy az a meghatározott célokra a lakásban is biztonságosan felhasználható legyen. A telepítés általában négy-hat héten belül megvan, az ár pedig a ciszterna méretétől függ leginkább.

Egy átlagosnak tekinthető háztartás igényeit kiszolgáló ötezer literes tartály esetén a földmunka, a szűrők, vezetékek és a vizet továbbító szivattyú, valamint ezek beszerelése a hirdetések szerint kétmillió forint körül mozog. A cégek a jellemzően műanyagból készülő tartályokra általában 30-50 év garanciát vállalnak, ami a megtérülési időnél jóval hosszabb időtartam. A szivattyúk ennyi ideig azért nem biztos, hogy bírják, tíz év után aktuális lehet a cseréjük, de szakértői kalkulációk szerint a beruházás nagyjából épp ennyi idő alatt már visszahozhatja az árát, és a következő évtizedekben jóval kevesebbet visz el az esetleges karbantartás, mint amennyi a vízdíjon megspórolt összeg.

Ennél a fantasztikus, háromszobás, biatorbágyi családi háznál az üdülőövezetben a vizet fúrt kút és ciszterna biztosítja.

Bár ciszternát építeni alapesetben nem kötelező az ingatlanokon – ezt elrendelő általánosan érvényes szabály nincs –, azért vannak az országban olyan területek, ahol előírhatják a telepítésüket. Ilyen helyek lehetnek például a lehulló, tovacsurgó víz rombolásának kitett, könnyen mozduló löszfalakhoz közeli építési övezetek.

Fontos adalék az is, hogy mivel főleg a tetővel találkozó vizek felfogásáról van szó, a gyűjtés annál könnyebb és sikeresebb lesz, minél nagyobb a fedél dőlésszöge, és így a felszíne is. Ez nem azt jelenti, hogy a lapos tetős építmények alkalmatlanok lennének a ciszternák táplálására, csupán azt, hogy adott idő alatt kevesebb víz gyűlik róluk össze.

Jelentősége van a házfelső burkolatának is. A legalkalmasabb a jó minőségű lemeztető, mert nehezen ül meg rajta a kosz, míg a legkevésbé ajánlott a hullámpala-borítás, mert azon viszont, érdessége miatt, sok szennyeződés gyűlhet össze. Utóbbi sem kizáró ok azonban, hullámpala esetében a tisztítására, szűrésére jobban oda kell figyelni és sűrűbb karbantartást igényel a rendszer, de így is meg fogja érni.

És azt se felejtsd el, hogy nemcsak a pénztárcát kíméled már középtávon egy ilyen beruházással, hanem a természetet is – ökológiai profitot termelünk, mert az esővízhasznosító rendszerek alkalmazásával a felszíni és felszín alatti vízbázisok védelmét is elősegítjük. Jobb lesz tehát így mindennek és mindenkinek.