Beltenger a fővárosban? A Velencei-tó már szinte Budapest része

Az elmúlt évek riasztó helyzete után a Velencei-tónál az idén reményteljes fordulat állt be, és jól látható vízszintemelkedésről adtak hírt a lapok. Ez azért is megnyugtató fejlemény, mert a Balaton mellett a Velencei-tó Magyarország másik nagy kedvenc nyári üdülőhelye. De nemcsak üdülésről van szó: Lepsényi Kornél, az OTP Ingatlanpont velencei irodájának vezető értékesítési tanácsadója szerint ugyanis a Velencei-tóra ma már inkább lehetséges lakóhelyként tekintenek sokan. Az ország minden szegletéből, jellemzően pedig a fővárosból, a Dunántúlról, illetve Duna-Tisza közének északi részeiről érkeznek olyanok, akik itt szeretnének letelepedni.

Ijesztő évek

Lepsényi Kornél szerint a Velencei-tónál a turisztikai forgalom visszaesni látszik, aminek az oka szerinte, hogy az elmúlt két év szárazsága miatt a tó környéke kedvezőtlen színben jelent meg a hírekben, és nem használt a turizmusnak a velencei korzó üzemeltetése körüli elhúzódó vita sem, továbbá a Covid-járvány után a külföldiek sem tértek vissza.

A Velencei-tó viszont felcsigázta azokat, akik tartósabb hatásokat és lehetőségeket mérlegelnek, mert állandó otthont keresnek maguknak. Az irodavezető szerint ebből a szempontból a tó környékének nagy előnye, hogy tiszta, csendes, nyugodt, és egy órán belül elérhető a főváros is. Továbbá jelentősen javítják az életminőséget a vízparti fagylaltozástól kezdve a Velencei-hegység túraútvonalain át a hajókázásig választható lehetőségek.

Nicsak, ki költözik?

Az északi partra, Sukoró környékére nehezen lehet tömegközlekedéssel eljutni, itt jellemzően jómódú vállalkozók keresnek ingatlant. A déli oldalon, ahova a vasút vezet, inkább a középosztály talál otthonra, és ennek megfelelően alakul a kereslet is. Errefelé leginkább lakásokra, kisebb telkekre, apróbb kertkapcsolatos otthonokra nagy az igény. A vasútat nem véletlenül említettük, hiszen valódi árfelhajtó tényező, Lepsényi Kornél szerint „az állomás gyors, gyalogos eléréséért cserébe a használt lakásokért akár egy új ingatlan árát is hajlandóak megfizetni”.

Az ingatlanpiac a múlt év végére itt is elcsendesedett, a kereslet jócskán visszaesett, de az ingatlanszakértők a tavasz kezdetével újra érdeklődést tapasztalnak. Ezt az "ébredést" segíti, hogy az árazásban "bizonyos korrekció kezdődött", a túlzók egy része belátta, hogy a piaci árak nem fognak felkúszni oda, amit ők reméltek, és egyre többen kérnek is segítséget az eladásban, illetve elkezdtek többen is az ingatlanosok tanácsaira hallgatni.

Élet 100 millió alatt

Az árcsökkenés inkább a 80-100 millió forint fölötti ingatlanokat érinti, miközben a 30-80 milliósoknál jellemzőbb a stagnálás. Ezek közül is kivételt jelentenek a korszerűtlen épületek, amelyek kevésbé tartották az árukat.

Összességében a vágyak és a realitások összeigazítása még nem ért véget, a helyi tapasztalatok szerint most is előfordulnak 20-30 százalékos alkuk a piacon, mondta Lepsényi Kornél, aki szerint az árak az idén nem fognak emelkedni, és a forgalomban is visszaesésre számít. Tavaly sok hitellel megerősített vevő volt, de az idén már jóformán csak a készpénzes vevőjelöltek bukkannak fel. A tanácsadó reméli, hogy az idén már megindul a kamatok csökkenése, és a gázárak mérséklődése is élénkíti majd majd a keresletet.

És az árak

Az északi parton nem gyakori a befektetés, a jellemzően 100 millió forint körüli ingatlanokat saját részre vásárolják meg. De egy üres telek is 30 millió forintba kerül Sukorón. De Pákozdon, a tópart legkevésbé frekventált részén is 70-80 millió egy új építésű ingatlan. Az új ingatlanoknál a déli parton sem vár árcsökkenést a szakember.

Gárdonyban az új építésű társasházi lakások 900 ezer és egymillió forint körüli négyzetméteráron kerülnek piacra, a velencei termálfürdőnél pedig 800-950 ezer forintba kerül egy négyzetméter, még úgy is, hogy onnan még fél óra séta a vasútállomás.

Ha nem is a Velencei-tó, de a közeli Székesfehérvár is csalogató lehet, ha ingatlant keresel.