Mi történik a kerteddel, ha sokáig nem esik az eső?

Ez a nyár különösen forró, sorra dőltek meg a melegrekordok, jelentősebb csapadék nélkül kellett átvészelni a nyarat, és egyelőre az ősz sem hozta meg a hűvösebb, csapadékosabb napokat. Az aszály némi pánikra ad okot, hiszen nyakunkon a globális felmelegedés, ami a mezőkön, kerteken is jól látszik. Ha nem tudod, mit tegyél a locsoláson kívül a nagy szárazság ellen, kövesd a következő tippeket.

Ennek az összesen 89 négyzetméteres háznak, ami valójában két épület, a hirdetésében azt ígérik, hogy a legnagyobb aszály idején is elegendő víztartalék áll rendelkezésre a kútból. Tab, a telek 1100 négyzetméteres.

Megváltozik a levelek színe

A szárazság egyik legelső és legnyilvánvalóbb jele az, hogy az egyébként élénkzöld levelek tompa, barna színűre váltanak. Ez azért van, mert amikor a levelek nem kapnak elég nedvességet, a víz elpárolog belőlük, összezsugorodnak, majd kiszáradnak.

A fák és cserjék elvékonyodnak

A kertészek attól is rettegnek szárazság idején, hogy a szeretett fáik, cserjeik és gyógynövényeik kipusztulnak. Egy massachusettsi egyetemi cikk szerint ezeknek a növényeknek a gyökérrendszere rettentő kényes, és az aszály végleg elpusztíthatja őket. Nagy szárazság idején a levelek lekonyulnak, megperzselődnek, vagy idő előtt lehullanak a növényről, azonban az aszályról alkotott kép félrevezető lehet. 1999-ben például New England az évszázad egyik legbrutálisabb szárazságát élte át, de mivel az évi csapadékmennyiség elérte a normális szintet, nem történt nagy pusztulás a növényvilágban.

Egyébként az sem mindegy, mikor esik az az eső. A növények növekedésére és egészségére gyakorolt hatás szempontjából a fagymentes időszakban, ami hazánkban április elejétől szeptember végéig tart – lehullott csapadék mennyisége és gyakorisága nagyobb jelentőséggel bír, mint az adott évben lehullott összes csapadék mennyisége. Az aszályos év meghatározásakor egyértelműen fontosabb a csapadék mintázata és gyakorisága, mint az összes eső mennyisége.

Igazi kis menedéktanya túlélőknek Szeged környékén. A félhektáros telek magaslati ponton fekszik, a fúrt kút elég vizet biztosít.

Az új növekedés visszafogott lesz

Sajnos előfordulhat, hogy az aszályos hetekben nem nőnek úgy a virágok, ahogyan azt szeretnéd. Ez a jelenség a legtöbbször azzal magyarázható, hogy a körülmények nem elég jók a növények túléléséhez, ezért alvó állapotban maradnak, amíg nem lesz számukra kedvezőbb az időjárás.

Ha nem tudsz elég sokszor locsolni, érdemes szárazságtűrő növényeket ültetned. A napsütötte, homokos mediterrán térség legtöbb növényének alacsony a vízigénye. Számos fűszernövény is idetartozik, így bátran mehet a kiskertbe kakukkfű és oregánó is, de a bugatölcsér és a muskátli is szépen fog virágozni.

Kiszáradt talaj

A vízhiány és a magas intenzitású napsütés miatt a talaj összezsugorodik és kiszárad, ami kevésbé ideális élőhelyet teremt a növények számára. Erre a jelenségre is érdemes odafigyelned, ha a kertedet meg szeretnéd óvni a végső kiszáradástól.

Ennek a 160 négyzetméteres lakásnak a különlegességét nem kizárólag a négy erkélyről biztosított állandó panoráma adja a Gellérthegyen.

3 módszer a kert megmentésére:

1. Alapos locsolás: Inkább hetente egyszer, hosszabb ideig öntözz, mint gyakrabban és kevesebb ideig. Fontos, hogy a víz elég mélyen lejusson a földbe, és a gyökerek is bőven kapjanak belőle.
2. Rendszeres gyomlálás: Amíg a növények szárazságtól szenvednek, különösen fontos, hogy távol tartsd a gyomokat. A szárazság megnehezíti a növények, virágok és zöldségek fejlődését, így a gyommentes talaj javítja a kert általános állapotát. A gyomok távol tartásával biztosíthatod, hogy azok ne vegyék fel a talajba kerülő értékes vizet.
3. Kevés műtrágya használata: Bár ez első hallásra ellentmondó információnak tűnhet, de valójában nagyon hasznos, ha nem igazán műtrágyázol, amíg a talaj szélsőséges hőségnek van kitéve és csapadék sincs túl sok. Nagy melegben a növényeknek hidratálásra van szükségük, nem több műtrágyára, hogy átvészeljék a szárazságot.