2024-ben visszatért az igazi árdrágulás a magyar ingatlanpiacon

Az Eurostat adatai szerint 2022 július-szeptemberéig tartott az európai lakáspiac legutóbbi aranykora, majd az unió összevont lakáspiaci árindexe egy évvel ezelőtt már a legrosszabb képet mutatta: 1,1 százalékos árcsökkenést az előző év azonos időszakához képest. E mélypontról indult a visszapattanás, amit a múlt év utolsó negyedében éves alapon 0,2 százalékos, az idei elsőben pedig 1,3 százalékos drágulás jelzett, írja közleményében az OTP Ingatlanpont.

Mindössze három olyan ország van, a már említett svéd, finn és német, amelynek árindexe folyamatosan csökkenést jelzett az utolsó másfél évben. Hét másikban az éves visszatekintések negyedévente vegyesen mutattak esést, illetve növekedést, ez volt a helyzet Csehországban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Szlovákiában. A többi tagországban – közöttük Magyarországon a KSH legfrissebb, 2024. I. negyedéves adatai szerint – még ebben a nehéz időszakban is nominálisan töretlenül nőttek a lakásárak.

Az átlagos fővárosi panelárakhoz képest olcsóbban kínálják ezt az első emeleti, három szobás lakást a X. kerületben, Újhegyen, egy panelprogramon átesett társasházban.

2024 első negyedében a drágulás hazai üteme egy év alatt 9,1 százalékos volt, ami Horvátországgal holtversenyben a negyedik legmagasabb érték a tagországok mezőnyében. A drágulási versenyt Lengyelország vezette 18 százalékkal, szorosan a nyomában Bulgária következett 16 százalékkal, majd Litvánia következik 9,9 százalékkal.

Ez év első negyedében előfordult még jelentősebb áresés is (Luxemburg, -10,9 százalék), de a második legnagyobb már a 6 százalékot sem érte el (Németország, -5,7 százalék). A 9,1 százalékos magyarországi drágulás kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője azt mondta, hogy a KSH szerint márciusban az éves infláció mindössze 3,6 százalék volt, azaz mostanra a reáldrágulás is visszatérhetett a hazai lakáspiacra.

A főváros legkedveltebb kerülete a XIII., ahol ezt a kétszobás téglalakást hirdetik egy 2008-as építésű házban, erkéllyel.

Magyarországon az új lakások drágulása mintegy kétszer olyan gyors volt, mint a használtaké. 2024 első negyedében az új otthonok ára Magyarországon átlagosan 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ennél nagyobb árnövekedést csak a bolgár és a lengyel piacról jelentettek (19,3-19,5 százalék), az átlagos uniós drágulás pedig 6,4 százalék volt az új lakásoknál. Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Szlovákia és Svédország azok, ahol az új lakások ára tovább csökkent.

A használt otthonok hazai forgalmában 8,2 százalékos drágulást jelzett az árindex. A legnagyobb drágulás Észtországban, Bulgáriában és Lengyelországban volt (10,4-16,4 százalék), árcsökkenés pedig Svédországban, Szlovákiában, Ausztriában, Franciaországban, Finnországban, Németországban és Luxemburgban volt 2024 elején (-0,7-13,5 százalék).