Mi, nyócker? - Nem mi, hanem tessék, és ideje kinyitni az ablakokat is, a rossz hír már a múlté!

Valószínűleg egyetlen más kerületen sem hagyta rajta a nyomát annyira a formálódó magyar rapzene, mint Budapest VIII. kerületén. A kerület neve (“a Nyolc,” “Nyolcker”) tulajdonképpen Ganxsta Zolee és Dopeman első szárnypróbálgatásai óta egyet jelent a bűnnel, gettózással, alvilággal és hasonló, de nem túl lélekemelő szavakkal. Ez persze nem véletlen: a rendszerváltást már jóval megelőzően a kétezres évekig komoly problémák voltak a kerület közbiztonságával. Ilyenkor azt érdemes hozzátenni, hogy az “ősnyolcasok” akkor is jóval nagyobbnak tartották körülötte a misztikumot, mint a valódi életveszélyt.

Minden jel szerint a régi beidegződések a múltté lettek, és a kerület nagy része már kifejezetten népszerű lakóhelynek számít, és annak ellenére meg tudta tartani a sokszínűségét, hogy a sok új építkezés miatt sokan az eredeti arculat elvesztéséért aggódtak.

A végeredmény: a VIII. kerület ma már szinte fenszi helynek számít, ahol tiszta és decens lakóparkokat éppen úgy ki lehet fogni, mint a Népszínház utca elsőrangú hentesét, vagy a szintén Népszínház utcában lévő kiváló afgán éttermet.

Biztonság és patina a Palotanegyedben

Ezzel a hirdetéssel arra utaltam, hogy miért érdemes gondolni egy merészet, és bevállalni a kerületet: mert nyüzsgő, izgalmas, egy kőhajításnyira van a belvárostól.

Egyszerre kerül a közelbe a Palotanegyed Andrássy-, Esterházy-, Károlyi- és Wenckheim-palotával és ott a Szabó Ervin Könyvtár is. Már-már felháborítóan sok a jó étterem, kávézó és kocsma. Csak, hogy példát is mondjak: a kerületben található a Madame Pho, ami az egyik legjobb vietnami étterme a városnak, ihatunk pár fröccsöt a Lumenben vagy a Macskában, vagy esetleg kávézhatunk a Nem adom fel kávézóban, ami Magyarország első olyan kávézója, ahol kizárólag fogyatékkal élő személyek, főleg értelmi sérültek, Down-szindrómával és autizmussal élők dolgoznak: hát mennyire menő már!

Fiatalok, figyelem: eladó garzon a Józsefvárosban!

Már elég sokan tisztában vannak vele, hogy a Nyolckerben lakni jó buli, emiatt felesleges arra várni, hogy a belváros többi részénél majd sokkal olcsóbban élhetünk itt, de ez nem azt jelenti, hogy nagyjából 20 millióból ne tudnánk megvenni egy garzont valahol Józsefvárosban, miközben a Corvin negyednél ugyanezért már inkább 30 milliót kérnének.

Ha már Corvin negyed: itt aztán a határ tényleg a csillagos ég, hiszen például egy tetőtéri ötszobás luxuslakást 235,9 millió forintért is találni itt, ami már nemcsak kerületi szinten komoly ár, hanem jól jelzi azt is, hogy ez a része a kerületnek már rég elhagyta a “vacak, de legalább olcsó” vonalat is, és átadta a helyét az elitnek.

Hirdetés a Magdolnanegyedből

Ettől függetlenül annak sem kell aggódnia, ha valaki kifejezetten a hagyományos nyolcker-életérzést keresi, már a szó pozitív értelmében. A Magdolnanegyedben lehet találni 45 milliós egyszobás lakáshirdetést is.

Ettől függetlenül befektetésnek is jó lehet bevásárolni magunkat a kerületbe: miután a Corvin negyed közvetlen környéke prominens hely lett, a környező utcák lakói is bízhatnak abban, hogy szép lassan oda is megérkezik a fellendülés, bár a hagyományos gangos házak lakóinak most sincs oka panaszra. “A közeg jó, az épületeknek története van, a lakások nagyrésze pedig szerintem jobban meg van belülről csinálva már, hogy eszedbe nem jutna, hogy ez itt egy rossz hírű környék” - mondta a Magdolna utcában lakó Attila.

Összességében tehát egy javaslatunk van: dobja el mindenki a régi rapdalokból tanult hülyeségeit, és vesse bele magát Budapest talán legigazibb kerületébe!