Tavaly a külföldiek kicsit előretörtek a magyar lakáspiacon

Bár a külföldi érdeklődők száma csökkent a magyar ingatlanpiacon, de az arányuk nőtt a vásárlók között, írja az OTP Ingatlanpont. A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban a magyarországi lakásvásárlások 5,9 százalékát nem magyarok végezték, ami az elmúlt hat év legmagasabb aránya. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint nyilvánvalóan segítette ezt a folyamatot a nemzeti valutánk gyengélkedése is, ami a külföldiek számára olcsóbbá tette a magyar ingatlanokat. További vonzerőt jelentett, hogy lakásárak növekedése megtorpant.

A leginkább külföldi befektetők pénztárcájára szabták ennek a háznak az árazását, ami a II. kerület egy csendes zsákutcájában található, természetvédelmi terület közelében, lenyűgöző panorámával.

Bár a külföldiek továbbra is csak egyes szűkebb hazai területeket tüntetnek ki az érdeklődésükkel, van, ahol így is komoly tényezővé váltak. Például a fővárosban tavaly már 9,1 százalék volt a piaci részesedésük. A pesti belső kerületekben a tranzakciók 22 százalékában volt külföldi a vevő, és ezek adták a vásárlások összértékének 28 százalékát.

Budapesten kívül is vannak olyan területek, ahol tavaly kiemelkedő volt a külföldi vásárlók részaránya. Így például Somogyban elérte a 14 százalékot, és mivel itt ők inkább a drágább ingatlanok iránt érdeklődtek, a forgalmi érték 18 százaléka kötődött hozzájuk. Ezzel szemben Zalában az olcsóbb ingatlanokat keresték, így az adásvételek 22 százalékával a forgalom 17 százalékát adták.

Ez a csömöri ingatlan valójában két lakást foglal magában, 383 ezer forintos négyzetméterárért izgalmas lehetőségnek tűnik.

A külhoni érdeklődők legnagyobb része Németországból érkezik. 2023-ban közel ezerötszáz német, a külföldiek lakásvásárlásainak 24 százaléka, volt vásárló. Második legnagyobb csoport - tíz százalék körüli részesedéssel - a szlovákiai, majd a román és az Egyesült Királyság polgárai következnek. Ez utóbbi országból tavaly-tavalyelőtt mintegy háromszor annyi vásárló jött, mint 2018-19-ben.

A külföldiek részvételével zajlott tranzakciók száma tavaly 22 százalékkal múlta alul a 2022-est. A legnagyobb visszaesést a szlovákoknál (-37%), az osztrákoknál (-32%), valamint a németeknél (-31%) regisztrálták. Ugyanakkor volt két olyan ország, ahonnan több vevő érkezett, mint 2022-ben: Vietnám (+38%) és Oroszország (+24%). -3 százalékot tett ki a KSH statisztikájában az „egyéb EU-n kívülinek” nevezett ingatlanvásárlók száma, akik 90 százalékban Budapesten keresnek lakást. Az Oroszországból érkezők budapesti vásárlásaik aránya 54 százalékról 86 százalékra nőtt 2023-ra. A Vietnámból érkezőknél 90-98%, a kínaiaknál 88-94%, az izraelieknél 83-92% Budapesten vásárol.

Ezzel szemben a németeknek és a hollandoknak is mindössze 6 százaléka vásárolt Budapesten lakást.

Néhány további nemzeti vevőcsoportnál viszont számottevő változást hozott a múlt év. Így például az ukránok látványosan elfordultak Budapesttől: az előző évi 43% után csak a vásárlásaik 30 százaléka jutott ide, ám ez valójában csupán visszatérést jelent a korábbi évek megszokott arányaihoz.

Balatonszárszón hirdetik ezt a két épületből álló ingatlanegyüttest 566 ezer forintos négyzetméteráron.

A KSH adatai szerint az oroszok átlagosan 1,1 millió forintot adtak egy négyzetméterért, hasonló áron vásároltak a fővárosban a kínaiak, izraeliek, vietnámiak és „egyéb EU-n kívüliek”, a maguk 0,9-1 milliós fajlagos költésével. Várhatóan tovább növelheti a keresletet a jövő év elejétől befektetéssel elnyerhető „aranyvízum” is. Az unión belüli szabad mozgást is biztosító magyar tartózkodási engedélyt ugyanis 2025. januárjától már mintegy 200 millió forintnyi lakóingatlan-vásárlással is meg lehet szerezni.

A statisztika szerint az uniós polgárok közül tavaly az olaszok és a franciák költöttek legkönnyebb kézzel lakásra, átlagosan 800 ezer forintot fizettek egy négyzetméterért. Ezzel szemben a főleg magyar vidékbe beleszerető németek, osztrákok, svájciak és belgák jóval kevesebbet, 300 ezret. Náluk is olcsóbb házakat kerestek/találtak a hollandok, négyzetméterét mintegy 200 ezerért. Hasonló árakon vásároltak jellemzően a keleti határszélen a romának, és északon – ugyan kicsit drágábban, négyzetméterenként átlag 40 ezerért – a szlovákok.