Hogyan lett egy nyugdíjas medve és három csacsi paradicsomából Újbuda új vízparti központja?

Buda déli részén, a XI. kerületben, amit ma Újbudaként ismerünk, a Duna partján nem is annyira régen még egy kiöregedett medve és három csacsi éldegélt békességben, név szerint Baltazár, Nórika és Sárika, akik néhanapján betévedtek a helyi, Aranyhal nevű kiskocsma kerthelyiségébe, ahol a vendégek tenyeréből ettek.

Az idill és a béke azóta sem sokat változott Budapest más részeihez képest. Ez a része a fővárosnak viszonylag új is, a Duna-parti részt csak az 1838-as árvíz után kezdték el feltölteni. A vízszabályozáshoz kialakítottak egy gátat, létrehozva a Lágymányosi-öblöt. A terület annyira csupasz volt, innen a neve is, hogy közel száz évig igazi zárványként, teljesen távol maradt innen a civilizáció.

A két világháború között polgáriasodó főváros aztán elkezdte a belakni a homokos kavicsos részt, szabadstrandok alakultak a környéken, majd csónakházak, üdülők, kisvendéglők épültek. A környéken gyárak emelkedtek, amelyek közül a legnagyobb, az 1910-es években épült Budai- Malom és hőerőmű a második világháborúban majdnem teljesen megsemmisült, de részleges újjáépítés után szocializmus viszonyai között újból megélénkült a vízi élet, majd gyártelepek nőttek ki a földből.

A környék szerelmesei közül Karinthy Ferenc például rendszeresen járt ide vízipólózni, úszni, ő így írt a környékről: „A földnyelv Duna felőli oldalán halászbárkák sorakoznak, míg az innensőre, a holtágba nyári uszodák települtek, kabinsorokkal, homokkal, a vízbe süllyesztett hordókon ringó pallókkal, a MUE, az NSC, a Levente, a Gyenes, azaz ingyenes."

A múlt század kilencvenes éveiben Világkiállítást terveztek ide, és emiatt felmerült az egész terület és az öböl vízfelszínének a beépítése is. Ebből szerencsére semmi nem valósult meg, pedig a tervek között szerepelt a víz fölé magasodó toronyház is, a félsziget végében pedig egy hal alakú, fém ház. Bár a világkiállítást később lefújták, de a városrész életébe így is hatalmas változást hozott az 1995-ben átadott Rákóczi híd.

Onnan délre, ahol a töltés után a Duna-partról hirtelen bicskakanyarban jobbra fordul a forgalmas autóút, ma már nem törmelék, eldobált kacatok és fűzfák, hanem a MOL Campusa jelzi a határt, ahonnan délre, végig, a part mentén egy megújult városrész veszi kezdetét.

Most már rendezett parcellákon, egymás után emelkednek Budapest új jelképeivé váló épületek, köztük a Metrodom River lakópark a Rákóczi és az épülő Galvani híd között, nagyjából félúton.

A tekintélyes méretű, három hektáros telken épülő lakópark keleti kapuja közvetlenül a folyóparti sétányra nyílik. Ez nem csupán egy passzív, használaton kívüli partszakasz, hanem lehetőséget nyújt egy állandó programra, hosszú, csendes sétákra a mindennapi stresszt oldva. Ha még ennél is elszántabb vagy, kocogásra, biciklizésre, vagy kajakozásra is lehetőséged van, ezt alapjaiban megtámogatja, hogy a lakóparknak saját közösségi csónakháza is van.

Ha sétálsz, akkor 10-12 perc alatt a Rákóczi hídhoz jutsz, ez itt a társasági rész, ahol éttermek, szórakozóhelyek várják az új negyedre kíváncsiakat.

A telek nyugati részén a Telenor székház áll, illetve majd a lakóparkkal egyidejűleg épülő új irodaház, ami után a Budafoki útra juthatsz el, ami a főváros déli összekötő útja, innen pedig akár tömegközlekedéssel is könnyen a belvárosba juthatsz. Rögtön ott áll meg a 133E busz, ami pesti belvárosáig tekereg, de ugyanott van a 103-as busz megállója is, ahonnan néhány perc alatt elérhető a 4-es metró Bikás parki állomása. És csak rövid sétatávra van az 1-es, illetve a 41-es villamos is. Éjszaka pedig 901 busz biztosítja az összeköttetést a lakópark és a város belső részei között.

A Metrodom River lakóparkban nemcsak a zöld, vízparti környezet, valamint az élhető közösségi terek csalogatóak. A hét épületben összesen 712 lakást építenek, amikhez széleskörű szolgáltatások tartoznak majd. Ebben a minivárosban a családoknak minden adott, saját és önkormányzati óvoda, családi bölcsőde, baba játszószoba, hagyományos és vizes játszótér több generációnak.

Aki sportolni szeretne, helyben, változatos gépekkel felszerelt fitneszterem áll a rendelkezésére, továbbá kültéri edzőgépek, szaunák, és az említett közösségi csónakház is a lakóparkhoz tartozik.

A lakásokhoz fogadóépület tartozik, ahol pékség, kávézó, a lakóparkon belül pedig játékszoba, grillterasz, valamint lakóépületenként egy-egy panoráma tetőterasz szolgálja a lakóparkban élők kényelmét.

A lakások legtöbbje panorámás, ahonnan gyönyörűen ellátni a Budai-hegységre, a másik oldalon pedig kilátás nyílik a Dunára.

A Metrodom River épületei már első pillantásra is különlegesek, elegáns dizájn jellemzi, az egyedileg készülő homlokzati burkolat, a színezett üvegkorlátok elismerést válthatnak ki a kritikusokból is.

Prémium megjelenés, illetve minőség, amely korszerű szemlélet szerint zöld környezettel és a növényzet harmonikus térnyerésével párosul. Az alacsonyabb szárnyak tetejére gazdag növényzettel beültetett intenzív zöldtető kerül, ami a magasabb emeletekről letekintve is kellemes látványt nyújt. Az épületek egymástól meglehetősen nagy távolságra állnak, az alacsony szárnyak 5 emeletesek, az épületenként jellemzően két karcsú torony pedig 13 (a közvetlen vízparti épületeknél 9) emelet magasak.

A Metrodom tervezőinek kiemelten fontos szempont, hogy az otthonukba hazaérkezők elegáns és meghitt előterekben közlekedhessenek, a Metrodom River ebből a szempontból azonban valami igazán különlegeset is kínál: szűk folyosók helyett minden épületben 5 emelet magas, tágas és világos átriumot alakítottak. A két oldalfal és teteje is üveg, így egészen lenyűgöző, 18 méter magas tér fogadja a belépőket. Az átriumot a földszinten elültetett mediterrán növényzet díszíti, illetve az emeletekre telepített, előnevelt futónövények. A vizet az épület belsejében is megidéző díszmedence teremti meg a csodálatos belső környezetet.

Forrás: Az Est (1939), Népszabadság (2001), Beszélő (1991)

A cikket a Metrodom támogatta.