A Kiegyezést követően Budapest gyorsan kereskedelmi és közlekedési központtá vált. Ennek folyományaként jelentősen megnőtt a lakosság száma, megélénkült a lakások iránti kereslet, ami új ingatlanok építtetését vonta maga után. Ezek a bérházak lettek az úgynevezett nagypolgári lakások, tipikusan körfolyosóval, belső udvarral és hatalmas belső terekkel. Mi maradt belőlük?
Az arisztokrácia tagjain és a vagyonos kereskedőkön kívül számos más magánépíttetők, illetve társaságok is hozzájárultak a bérházak számának gyors növekedéséhez. Különböző biztosítótársaságok, nyugdíjtársaságok és természetesen pénzintézetek is meglátták a lehetőséget a tőkéjük értékének megőrzésére, illetve gyarapítására. Az elkészült lakásokat bérbe adták, később pedig jelzáloghitel felvétel mellett lehetett hozzájuk jutni.
Ez az V. kerületben található nagypolgári lakás 1895-ben épült. Második emeleti, ablakai a Dunára és a Bazilikára néznek. Az ingatlan 2+1 szobával szobával rendelkezik, 110 négyzetméteres.
A 19. század eleji szecessziós stílusirányzat a művészetből átterjedt az iparművészetre, az építészetre és a közfelfogásra is. A kivonulást jelentő és megtestesítő trend az otthonokban a kényelmet, a családi együttlétek fontosságát, a nyugalmat honosította meg. Ennek érdekében a különböző tereknek megvolt a maguk funkciója: konyha, étkező, hall, szülői hálószoba. A gyerekek gyakran a cseléddel vagy egy kisméretű zárt és sötét helyen aludtak.
Az egymásból nyíló szobák csak félig-meddig szolgálták ki az intim szférára vágyók igényeit, viszont a századforduló után a lakáson belül volt a fürdőszoba, külön helyiségben volt a konyha, az étkező, a szalon és a cselédszobák. Átlagosan 6-8 szobából álltak a nemesek lakásai, az ennél kisebbekben középosztálybeli családok laktak.
Tökéletes példa erre ez a XIII. kerületben található három szobás ingatlan. A három szobából kettőben szabad átjárás van. Mintha visszarepülnénk az időben, a felújítás sokán restaurálták az eredeti mennyezetet és megőrizték a polgári hangulatát.
A gyereknevelés és a háztartás felügyelése mellett a nőknek jutott a családi fészek berendezéséről való gondoskodás is. Ez meglehetősen könnyű feladat volt az 1800-as évek végéig, hiszen meg kellett felelni a társadalmi elvárásoknak: a hálószobában az ágyak és az éjjeliszekrény szigorúan szimmetrikusan voltak elhelyezve. A ruhák, egyéb textíliák (terítő, ágynemű) a kétajtós szekrényben kaptak helyet.
Annak ellenére, hogy a szalont használták a legritkábban, ennek a berendezési tárgyaira ügyeltek a legjobban. Mahagóni bútorok, plüss vagy bársony kanapék ékesítették, amiken rengetegen díszpárna kapott helyet. Szinte minden ablak előtt nehéz sötétítő függöny lógott, mivel a hatalmas nyílászárók nem voltak túl jó hőszigetelők. Az sem segített a komfortérzeten, hogy egymást váltották a fűtött és fűtetlen szobák. A helyiségek falai eltérő mintázatú (selyem)tapétával voltak bevonva és szinte mindenhol növények zöldelltek.
Az eltérő stílusú berendezés összhangja, a falak mintájának különbözősége, a parkettát óvó, és hidegségét ellensúlyozó szőnyegek jelenléte a mai napig megfigyelhető:
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 163 182 ingatlanhirdetés között