Lakatlan lakások tömege Budapesten és a Balatonnál is

Egyre több a lakatlan lakás Magyarországon, a számuk tavaly már meghaladta az 570 ezret, ez azt jelenti, minden nyolcadik lakás üres, vagy már nem lakásként használják. A KSH 2022-es népszámlálásról közölt adatai szerint vannak olyan települések is, ahol az eredetileg beköltözésre épített ingatlanok több mint kétharmada lakatlan. Utóbbiak főleg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi, határ menti területein fekszenek, de az ország több más vidékén is bőven találni kiürülő településeket.

Látszatra nagyon hasonló folyamatok zajlanak Budapest központi részein és a legszegényebb, periférián fekvő helyeken. A főváros pesti magjában, Belváros-Lipótvárosban a lakások 37 százaléka lakatlan, míg a szomszédos VI. kerületben ugyanez a mutató 32 százalék, ami a fővárosi átlag kétszerese, de a legkülső kerületeket leszámítva a főváros többi részén is a lakások legalább ötöde lakatlan.

Ez a kis csendes, zuglói lakás azonnal költözhető, mivel üresen áll.

A tíz évvel korábbi adatokhoz képest jelentős a növekedés, 2011-ben országosan még százezerrel kevesebb, 470 ezer volt a nem lakott lakások száma, húsz éve pedig 370 ezer. Azaz folyamatos az emelkedés, és nem csak az abszolút érték nő, hanem az üres lakások aránya is, azzal együtt, hogy az építkezések miatt folyamatosan gyarapodik a lakások összáma is.

Mintha erősen ürülne a Balaton. De csak mintha

Bár a kiürülő helységek jó része szám szerint kistelepülés, és ezekben a legmagasabb a lakatlan ingatlanok mértéke, összességében az elmúlt tíz évben nem annyira a községekre volt jellemző az üres lakások arányának emelkedése, sőt, az átlagot tekintve ezekben kicsit még javult is a helyzet. A lakatlan lakások aránya leginkább Budapesten és a nagyobb városokban nőtt, a fővárosban 13-ról 17 százalékra, a megyei jogú településeken pedig 9-ről 13-ra.

Különösen megugrott a lakatlan lakások aránya a Balaton környékén, például Keszthelyen 15-ről 22 százalékra, Siófokon 22-ről 32 százalékra. A Balatonnál a tendencia nem méretfüggő, a kisebb helyeken is nagy ütemben nő a lakatlan lakások aránya, például Szántódon 26-ról 62 százalékra ugrott.

Ez az eladósorba került szántódi nyaraló 929 ezer forintos négyzetméteráron várja új tulajdonosát.

A Balaton-felvidéki településeken szintén több olyan helyet találni, ahol a lakások, házak fele a hivatalos statisztikai meghatározás szerint lakatlannak számít. Az elmúlt tíz évben hatalmasat emelkedett az arányuk többek közt Kővágóőrsön és Mindszentkállán is.

Egyre kevesebb az állandó lakos, mégis pezseg az élet

A sokféle, egymástól típusában és területi elhelyezkedésében is nagyon különböző településen tapasztalható jelenségnek az okai is nagyon különfélék. A periférián, nagyvárosoktól távolabbi helyeken, vagy az ország gazdaságilag kevésbé prosperáló, szegényebb vidékein egyszerre jellemző a lakosság elöregedése és az elvándorlás.

Ezeken a településeken, amelyek főleg kisebb falvak, esetleg csak néhány tucat állandó lakossal, a megüresedett házak, lakások gyakran műszakilag elavultak, rossz állapotúak, és alig akad rájuk vevő, ha egyáltalán. Így ezeknek a jellemzően amúgy is kis lélekszámú településeknek egy része már-már szellemfalunak nevezhető.

A fővárosban tízéves távlatokban szintén nagymértékű az állandó lakosság fogyása, főleg a pesti belső kerületekben, de az így megürülő lakások általában nem maradnak kihasználatlanok, nagyon sok ingatlant irodává, rendelővé, üzletté alakítanak, valamint rövid időszakokra kiadott turistaszállásokként használnak a tulajdonosaik. A nem klasszikus értelemben lakott, vagy nem eredeti céljára használt lakások arányának növekedése így Budapesten nem feltétlenül a településrészek sorvadását jelenti, sőt, lehet, hogy jobban pezseg bennük az élet, mint valaha.

Ezek a városrészek vonzzák a befektetési célú ingatlanvásárlókat, vagyis a lakások eladása nem jelent nagy gondot a tulajdonosoknak. Némileg hasonló a helyzet a Balaton környékén, ahol a lakatlan lakások arányának növekedését gyakran az okozza, hogy az ingatlanok nagy részét időleges szállásként, azaz nyaralóként hasznosítja a tulajdonosuk.

Ahol szinte nincs is üres lakás

És vannak olyan települések is, ahol egyáltalán nem nőtt a lakatlan ingatlanok aránya és nem csökkent a lakosság száma, hanem ezzel éppen ellentétes változások történtek az elmúlt tíz évben. Főleg a nagyobb városok környékén jellemző ez, kiemelten Budapest közelében, aminek fő oka, hogy a fővárosból távozók általában nem mennek messzire, csak az agglomerációig, illetve azok, akik az ország más részeiből érkeztek, esetleg túl drágának találják a budai vagy pesti lakásokat, ám mégis szeretnének a közelben élni, ezért megállnak a városhatárnál. Vannak olyan helységek, ahol szinte nincs is üres lakás, és új otthonokat is nehéz felhúzni, mert a közműhálózat és a szolgáltatások nem tartanak lépést a lakosság növekedésével, ezért építési korlátozásokat vezetnek be, mint tették ezt idén nyáron Érden.

Az elnéptelenedés szöges ellentétje ez a 13 szobás érdi villa, ami könnyen három lakásos társasházzá alakítható

De ez csak a kisebbik része az országnak, az összkép egyértelmű, a rendszerváltás óta folyamatosan nő a lakatlan lakások aránya, és a folyamat még gyorsul is, aminek nem annyira az új építkezések, és így a lakásszám növekedése az oka, mint az üres lakások számának a lakosság drasztikus csökkenésével párhuzamos emelkedése.

Óriásház törpefaluban

Mindenesetre az, aki az ország kiürülő településein szeretne vásárolni, nagyon jó áron juthat ingatlanhoz, akár még kastélyt is viszonylag olcsón vehet magának. A 130 fős Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Abodon, ahol 65 üres lakóingatlan van, azaz a házak fele lakatlan, és egy 120 négyzetméteres házat alig több mint 7 millió forintért lehet megvásárolni:

A nem túl messzi Abaújlakon már valamivel magasabbak az ára egy háznak, de még mindig igen kedvezőnek mondható, ott egy 95 négyzetméteres épületet 12,3 millióért kínálnak.

A zalai törpefalu, Bödeháza még egy árkategóriával feljebb van, a szlovén határon fekvő 42 lelkes faluban egy 74 négyzetméteres házért 16,9 milliót kérnek.

Annak pedig, aki szintén apró faluban, de hatalmas házat szeretne magának, a 77 fős rábasebesi Széchényi-kastély lehet a jó választás. A félreeső Győr-Moson-Sopron vármegyei faluban árult, több mint 1300 négyzetméteres épületért 475 millió forintot kérnek, de ezért jár egy 35 ezer négyzetméteres telek is termálkúttal és 150-200 éves fákkal.