Itt az ideje, hogy megismerkedj Budapest egyik legismertebb lakótelepével, ahol már az Ókorban is éltek emberek!
Békásmegyer a nevét egyébként az agyagos talaja miatt kapta, ami a felszínen megtartott csapadék miatt a békáknak remek élőhelyeként szolgált. Talán meglepődsz rajta, de Békásmegyerrel kapcsolatban nem teljesen véletlenül mondják büszkén Budapest belvárosában élő emberek, hogy nem is annyira a főváros része: a III. kerület északi része ugyanis 1950 előtt egy teljesen különálló település volt, és a nagyközséghez Csillaghegy is hozzátartozott. Összességében ma is kitennének egy települést: nagyjából 40 ezren élnek ott, Csillaghegyen pedig 15 ezren, tehát nem is számítana igazán kisvárosnak sem.
Az persze más kérdés, hogy önálló településként nehéz lenne értelmezni, hiszen a régi Békásmegyerre egyedül az Ófalu névre hallgató rész emlékeztet, a nagyobb része viszont a 11-es út által kettészakított lakótelep teszi ki. Hogy mennyire ketté van osztva, azt jól mutatja, hogy még a főterei sem ugyanazok, annak ellenére, hogy ikerterekről van szó: a nyugati oldal főtere a Csobánka tér, a keletié a Heltai Jenő tér. Ezeket a HÉV-állomással és egymással a gyalogos aluljáró köti össze.
52 négyzetméter, két szoba, erkély: mindössze egy tisztasági festésre és 39 millió forintra van szükséged, hogy birtokba vehesd ezt a lakást.
A területen egyébként már jóval az aluljáró előtt éltek emberek: az Ókorból is vannak emlékek, de az biztos, hogy a terület az 1300-as években az óbudai apácáké volt, hogy aztán átkerüljön a pilisi apátsághoz. A XVII. század felére szinte teljesen megsemmisült a környék, és még az 1727-es népszámlálás is kietlen helyként jellemzi Békásmegyert. Nem sokkal később német telepesek költöztek ide, és megkezdődött a benépesítés, majd a fejlődés, sok-sok szőlővel és gyümölcsössel.
Ennek az idillnek lett végleg vége a II. világháborúval, amikor elzavarták a német családokat, és a deportált sváb lakosság helyére Mezőkövesdről és a határon túli magyar területekről költöztek ide magyarok, ami véget vetett a sváb hagyományoknak és a német nyelv használatának is. Az időközben kiépített új rendszer új társadalmat is jelentett: a többség a környékre épített üzemek munkásaiból került ki, miközben a mezőgazdaság pedig szinte teljesen megszűnt errefelé.
És persze megszűnt a település hagyományos képe is: 1971-ben kezdték az óbudai lakótelep mintájára itt is építkezés kezdődött. Később már nem csak a szokásos tízemeletes panelek, hanem négy- és tizenöt emeletesek is épültek.
Ez a lakás nemcsak jó helyen van, de még a kilátási szép belőle, hiszen a tizenharmadik emeleten található.
A nyugati oldal csak 1978-ban kezdett el kiépülni. A telepen rengeteg fiatal család kapott otthont. Hogy mekkora fellendülés volt, azt az mutatja a legjobban, hogy az összesen 13 394 család gyermekeinek egy jelentős részét a környékbeli általános iskolák be sem tudták már fogadni. A teljes telep 1983-ra készült el, és nem is kellett várni, hogy teljesen rá legyen kötve Budapest vérkeringésére: a HÉV-állomást már 1981-ben átadták.
A 2000-es években indult panelprogramnak köszönhetően már korszerűen szigetelt lakásokhoz juthatsz itt. A legtöbb panasz így arra érkezik, hogy a nagyságra ellenére nem sok kulturális ajánlatot tud felmutatni, ezért aki moziba szeretne menni, az készülhet a fővárosban megszokottnál valamivel hosszabb buszozásra.
64 millió forintért árulják ezt a 72 négyzetméteres, három szobás lakást, ami öt éve teljes körű felújításon esett át.
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanokTaláld meg új otthonod 152 257 ingatlanhirdetés között