Komposzt otthon? – Nagy hasznát veheted, és nem is nehéz belevágni

A jó komposzt előállításának a titka az egyensúly! Nitrogénben és a szénben gazdag összetevők egyensúlyát kell megtalálni: minden zöld hulladék nitrogénben dús, viszont ha túlsúlyba kerülnek a zöld összetevők a keverékben, akkor könnyen iszapot képeznek.

Minden barna összetevő szénben dúsítja a komposztodat. Ilyenek a fás szárak, a kartonpapírok, ezeket érdemes apró darabokra aprítanod, kivéve a tojástartókat és a WC-gurigát, ezek lehetnek mixtúránk szellőző rendszere. A barna elemek túlsúlyba kerülésük esetén lelassíthatják a komposztképződés folyamatát.

Hasznos giliszták

A komposztálóláda fából készüljön, legyen alulról nyitott, közvetlenül a földdel érintkezzen, hogy a giliszták és mikroorganizmusok felgyorsíthassák a folyamatot. Viszont egy csirkehálót érdemes letenned alá, hogy a rágcsálók távol maradjanak tőle – könnyen oda vonzhatja a patkányokat. Tetőt mindenképpen gyárts hozzá, hogy ne verje az eső! Viszont a nagyon száraz meleg évszakokban muszáj locsolni, mert a kiszáradt mixben leállhatnak a biológiai folyamatok. Végül fontos, hogy ládád a kert egy napos szegletébe legyen.

Mikor ne forgasd?

Időnként egy kerti villával forgasd át a kupacot, hogy levegőzzön, és keveredjenek az összetevők, különösen akkor, ha rossz szagúvá válik – ebben az esetben a levegővel érintkezés segíthet jó irányba terelni a folyamatot. Nem minden évszakban ajánlott a forgatás, ősz végétől áprilisig inkább ne tedd, ilyenkor a beköltözött állatok téli álmát zavarnád meg, áprilistól viszont bátran forgathatod tovább!

Kész van!

Amikor a keveréked megbarnul, enyhén édes illatú (egyesek szerint nedves földszagú) lesz és omlóssá válik, a folyamat befejeződött. Ekkorra már a keverék hőmérséklete a levegővel azonos. A nagy, ép darabok, valamint az intenzív hőhatás azt jelzik, hogy a komposztodnak még időre van szüksége. Körülbelül hat hónap, ha a kupacodat rendszeresen forgattad, de ne keseredj el, ha hónapokkal tovább tart.

Mit rakhatsz a komposztládába?

Nitrogénben gazdag hulladékok (zöldek):

• levágott fű, egynyári gyomnövények
• gyümölcs és zöldség héjak
• csalánlevél
• teafilterek
• hullott alma, ha nem penészes

Szénben gazdag hulladékok (barnák):

• metszésből, sövénynyírásból származó gallyak
• papír vagy újság (lazán összegyűrve a legjobb)
• karton (de nem a zsíros pizzás doboz!)
• szalma
• fűrészpor, forgács (nem a nagyon szennyezett alom)
• papírtörlő és a gurigája, papírzacskók

Adhatsz hozzá még:

• tojáshéj, természetes anyagok (gyapjú vagy pamut), fahamu (ezt ne vidd túlzásba!)

Ezt ne rakd bele!

• beteg növények
• évelő gyomok, invazív növények
• főtt ételek
• citrusfélék (lassan rothadnak, sokszor kezelve van a héjuk vegyszerekkel és nagyon savasak, ami csökkenti a férgek aktivitását)
• húsok csontok, zsírok, olajok
• tejtermékek
• fényes vagy színes nyomtatott papír (bármi, amiben műanyag, vagy fém van)
• Kokszkályha hamuja
• Macska- vagy kutya ürülék
• Őszi levelek (ezek gyakran a penész melegágyai)