Pécs Kertvárosa nem az, amire a névből következtetnénk
Az ország egyik legnagyobb lakótelepe Pécsen található. Sokak szerint azonban nem is igazán a város része, holott ma is tízezrek lakják.
Szórakoztató sajátossága Pécsnek, hogy mi értenek arrafele a kertváros kifejezés alatt. Mert nem egy nyugodt lakóövezetet kell elképzelni hangulatos kis kertekkel és egymásnak a bemutatkozáshoz gyümölcskosarat adó szomszédsággal, hanem egy masszív lakótelepet panelházakkal. Pécsen ilyen a kertváros, ahol tízezrek élnek. Pontosabban az a része, ami a szocialista rendszerben alakult ki.
A Krisztina téren található tízemeletes nyolcadik emeletén található lakás 52 négyzetméteres, és szinte új, hiszen 2022-ben az egészet felújították, így újak a nyílászárók, a burkolatok és a konyhabútor is. Pár perc sétára a bolt, buszmegálló, óvoda és iskola is.
Pécs a 20. század elején még egy 70 ezer lakosú klasszikus polgári város volt, amit a környéken talált szén és urán köré kezdtek átalakítani. A tervek szerint például a várost 200 ezresre duzzasztották volna, és bár ez a nagyságrend végül nem jött össze, a folyamatos elvánodorlás ellenére a Baranya vármegyei várost a mai napig nagyjából 150 ezren lakják. Az új lakóknak új lakásokra volt szükségük, ennek köszönheti például létrejöttét az őrült menő nevű Uránváros is az ötvenes években.
Az 1960-as évekre viszont az is kiderült, hogy szükség lenne egy sokkal nagyobb lakótelepre, és nem is volt kérdéses, hogy a klasszikus szovjet építészet elemeiből fog felépülni, panel elemekből. Bár rövid ideig az is felmerült, hogy a Mecsek oldalát beépítik, végül déli irányba bővült a város, egy, a harmincas években lecsapolt mocsár helyén.
A kevés kis lakás egyike, 39 négyzetméteres. A hirdetés szerint egy kisebb felújítás ráférne, cserébe sétatávra van minden a boltoktól kezdve az orvosi rendelőn át a bevásárlóközpontig.
Az 1970-es években felépült lakótelepre az ország minden részéből, de a leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénből kezdtek özönleni a kétkezi munkások, akik főleg a környékbeli bányákban találtak munkát. És bár az első lakásokba be is költözhettek, ekkor még a Kertvárosnak nem volt pontos koncepciója, és még az is tervben volt, hogy esetleg 15 emeletes toronyházakat építsenek-e ide. Végül maradt a szokásos rendben felépített tízmeletes megoldás, amik közé ötemeleteseket is tettek. A szocialista modell szerint a lakásokba családok költöztek volna, ezért például garzonból alig találni, helyettük főleg két-három szobás lakásokat alakítottak ki.
Húszezer ember számára hoztak létre lakásokat, de a megfelelő tervezés hiányában közlekedésről már nem gondoskodtak. Nem volt például innen buszjárat, gyalog pedig nagyon messze volt az “igazi Pécs”, és végül ez okozta, hogy a Kertváros sosem vált szerves részévé a városnak. Érdekesség, hogy egy ideig Lvov-Kertváros néven futott, utalva ezzel az akkor még Szovjetunióhoz, ma Ukrajnához tartozó városra. Ma már Megyeri-Kertváros a hivatalos neve, ami egyébként a miskolci Avas mellett az ország legnagyobb Budapesten kívüli lakótelepe.
A lakótelep meglepően sok zöldterületével nyugodt életet kínál az ideköltözőknek.
A képek alapján valószínűleg meg se mondanák, hogy panellakásról van szó. Pedig ez a 40 négyzetméteres ingatlan bizony az, de nem a tízemeletes fajtából, hanem a feleakkorából. Keleti tájolás miatt nagyon világos, a harmadik emeleti elhelyezkedés pedig ideális távolságot biztosít az utcától.
Borítókép: Kistelegdi gyűjtemény
A zenga.hu ingatlankereső portálról
A zenga.hu az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. A zenga.hu célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanok
