Ezek a vármegyeszékhelyek az elmúlt tíz év nyertesei

Épp tíz éve kezdődött a legutóbbi lakáspiaci fellendülés: akkor 144 ezer forintba került egy átlagos négyzetméternyi lakás valamelyik megyeszékhelyen. Ma pedig ugyanazért már 484 ezer forintot kell fizetni. Ennek az aranykornak a legnagyobb nyertese természetesen Budapest lett, ahol mindent egybevéve 274 százalékos növekedésről beszélünk, de a magyar városok listája több izgalmas dologról is árulkodik.

Először is kifejezetten meglepő, hogy melyek azok a vármegyeszékhelyek, amelyek a legnagyobb ingatlanérték-növekedést produkálták: ugyanis se nem Debrecené, sem pedig valamelyik, az osztrák határhoz közeli városé a legnagyobb dinamizmus, hanem Tatabánya és Veszprém az első ezen a téren. Az előbbi 349 százalékot, az utóbbi 323 százalékot nőtt 2013 és 2022 között.

2+1 szoba Tatabányán 56 négyzetméteres, erkélyes lakás, új nyílászárókkal, beltéri ajtókkal. Remek térkihasználás, ehhez képest az ára is barátinak mondható.

Azt persze érdemes hozzátenni, hogy egyáltalán ezek a számok például a már említett két település esetében sem ugyanazt jelentik: Tatabányán nagyon alacsonyról indultak a négyzetméterárak, tehát a 300 százalékot meghaladó növekedés ellenére az ottani négyzetméterárak az országos középmezőnyhez tartoznak a 452 ezer forintos átlaggal.

Ehhez képest viszont Veszprém több szempontból is remek adottságokkal bír, hiszen a Balatonhoz is közel található, ez pedig azt jelenti, hogy az ország vármegyeszékhelyei közül jelenleg ott lehet a legdrágább ingatlanhoz jutni: 646 ezer forint egy négyzetméter átlagosan.

Letisztultság Veszprémben

Veszprém zöldövezetében a harmadik emeleten lévő lakásnak nagyjából minden porcikáját kicserélték. Az 54 négyzetméter határozottan tágas hatást kelt.

A harmadik legnagyobb árnövekedést Debrecenben érték el, de ez nem is nagy meglepetés: közel van az országhatár, rengeteg különféle beruházásnak ad otthont már most és fog adni a jövőben is, nagy és ismert egyetem is van ott. Emiatt történhet, hogy bár “csak” 274 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak, ez is 630 ezer forintot jelent, ami a “fontosabb” listában ez már a második helyre jó, hiszen valójában már 2013-ban is drága városnak számított.

Ettől alig marad el Győr, ahol 620 ezer forint egy négyzetméter, viszont 241 százalékos drágulásával már nem számít annyira kiemelkedőnek. Ehhez képest nagyot emelkedtek az árak Szegeden, ami a harmadik legdinamikusabban dráguló város, bár 300 százalék fölé nem tudott menni, de ott is 285 százalékot drágultak az ingatlanok 10 év alatt. 549 ezer forint/négyzetméter átlagárával pedig továbbra is az ország legdrágább települése.

Debrecen belvárosa Debrecen belvárosában egy 60 négyzetméteres 2+1 szobás lakás 47,9 millió forintért megfontolandó ajánlat.

Vannak települések, amik a felsoroltaknál jóval kisebbet nyertek: Salgótarján a maga 149 százalékos drágulásával továbbra is az ország legolcsóbb megyeszékhelye négyzetméterenkénti 192 ezer forintos átlagárral, de Békéscsaba sem nyert túl nagyot, hiszen 169 százalékkal lettek drágábbak az ingatlanok négyzetméterenként átlagosan, és a 324 ezer forintos négyzetméterár sem olyan acélos.

Azt persze lehet mondani, hogy nem a drágulás a jó, de sajnos ezek sokatmondó adatok: ahol pörög az ingatlanpiac, ott általában a város is élénk arcát mutatja, beruházások érkeznek a településre, és megéri hosszú tárvra tervezni. Természetesen ezek a tendenciák bármikor megfordulhatnak: elég pár jól sikerült üzem, és máris megindul a potenciális munkaerő a környékére.

Az OTP Otthon által megkérdezett szakértő azt hangsúlyozta, hogy a megyefők listázása eltakar egy fontos tényt: azt, hogy valószínűleg a legnagyobb nyertesek nem is Budapest vagy a nagyvárosok jelenleg, hanem a megyefők lehetnek, az agglomerációs települések iránti kereslet ugyanis nagyon megnőtt.