Épületfelújítások – legalább ne rontsunk rajta….

Tűzvédelmi, akusztikai, hő- és páravédelmi, lég- és szálzárási problémák igen gyakran előfordulnak a felújításokkal összefüggésben, amelyek igencsak megkeserítők tudnak lenni nem csak az anyagi veszteségek okán, hanem mert a legtöbb hiba nem azonnal jelentkezik és utólag igen nehezen javíthatók. A leggyengébb láncszemek e tekintetben a csomóponti kialakítások szoktak bizonyulni.

Elsődlegesen azt kell szem előtt tartani, hogy a védelmi síkoknak (pára védelem, hővédelem, tűzvédelem, akusztikai védelem stb.) felületfolytonosnak kell lenniük, kritikus helyek az eltérő kialakítású, anyagú szerkezetek csatlakozásai, a szerkezeteken történő nyílások, átvezetések kialakításai, rátett, ráfüggesztett terhek letalpalásai, fogadó- és tartószerkezeteinek kapcsolatai.

Akkor megfelelő a kialakítás, ha a védelmi síkok felületfolytonosak és egyenértékűek. Amikor tervezünk vagy kivitelezünk, végig kell gondolni, hogy a szerkezeti kapcsolatok ne gyengítsék ezeket a védelmi síkokat.

Hő- és páravédelmi szempontból a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a meglévő épületek adottságai nem mindig teszik lehetővé az egyenértékű, felületfolytonos szerkezeti hőszigetelés kialakítását. Ha a csomópontok, nem egyenértékűen szigeteltek akkor a szerkezetek hőhidasak lesznek, ami egyben rontja a létesítményünk energetikai besorolását, de ezen túlmenően a belső oldal felől penészesedés is felléphet.

Kép forrása: furdancs blog

A leggyakrabban erkélylemezek, lábazatok, beton koszorúk, mellvéd falak merevítő beton oszlopai mentén beszélhetünk erről a problémáról, még új épületek eseténben is, ahol csak tervezési és megfelelő anyagválasztási kérdés – pl. hőszigetelt erkély konzol alkalmazásával – hogy ezekkel a problémákkal a tulajdonos ne találkozzon.

Hőhidat képezhet minden olyan szerkezeti eleme továbbá, mely hőszigetelő rétengünkön áthalad, vagy annak síkjába esik. (konzolok, villanyóraszekrények, kötődobozok, stb.) Minél vastagabb, minél jobb hőszigetelő képességű a szigetelésünk, a gyengítések mentén annál hőhidasabb lesz.

Kritikus pontok még a fal és födém sarkok, mivel ezeken a helyeken a belső tér felőli meleg felület nagyságrendekkel kisebb mint a külső lehülő felület, ezért a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a környező felületek hőmérséklete. Arra kell ügyelni a méretezésnél, hogy harmatponti hőmérsékletet ne érje el, mert akkor fenn áll a penészesedés veszélye.

Hőhidat képezhet továbbá hosszú távon az is, ha nem megfelelő műszaki tulajdonságú szigetelést alkalmazunk, vagy a kivitelezésük, rögzítésük nem megfelelő. Ha egy szigetelés, elmozdul lecsúszik, akkor ugyancsak hőhidassá válhat a szerkezet. Hőkamerás felvételekkel igen egyszerűen ellenőrizhető, hogy hol nem sikerült az elveknek megfelelni!

Képek forrása: www.pim-kft.hu

Itt fontos megemlíteni a megfelelő páravédelmet is. A réteges szerkezeteknél (pl. tetőterek határoló szerkezetinél) méretezéssel szükséges ellenőrizni, hogy a szerkezeten belül ne jöhessen létre páralecsapodás valamint a védelmet biztosító síkok, pl. fóliák felületfolytonosan kerültek e kialakításra.

Akkor beszélhetünk felületfolytonosságról ha az illesztések mentén, a szerkezeti csatlakozások vonalában, valamint az áttöréseknél, átvezetéseknél is lezárásra kerülnek. A felületfolytonos lezárást biztosító ragasztó, tömítő szalagokat ugyan úgy be kell tervezni, mint magát a fóliákat, s mivel nem olcsó megoldásuk, a költségvetésből sem jó ha kimaradnak.

Fentiek vonatkoznak a szerkezetek légtömörségére is. Könnyen belátható, hogy ha „átfúj” rajta a szél, nem fogja tudni felületfolytonosan ellátni a feladatát, ami energetikai és páratechnikai szempontból kockázatos. Ha egy korszerű falazóelemmel épülő falszerkezet nem kerül mind két oldaláról levakolásra, a homlokzati hőszigetelés elkészítése előtt, ezt a problémát automatikusan beépíti a kivitelező. A vakolathordó homlokzati hőszigetelések esetében kisebb, átszellőztetett homlokzat esetében viszont olyan nagy mértékű is lehet ez a hiba, mely adott esetben az épület kifűthetetlenségéhez is vezethet.  
Természetesen ahol a levegő akadálytalanul tud közlekedni ott a pára is. Ha egy ilyen szerkezeten kívülről párazáró szigetelést alkalmazunk, előfordulhat az az állapot is, hogy a nedvesség a szigetelés és a falszerkezet határán fog kicsapódni!

A hő- és páravédelem mellett az akusztika  és tűzvédelem területe a legérzékenyebb arra, ha a kialakítás a védelmi síkok tekintetében a csomópontok mentén nem felületfolytonos. Különösen igaz ez amikor a tűzvédelmet valamilyen burkolat, pl. gipszkarton biztosítja, mely az által képes megvédeni a mögöttes szerkezeteket ha a kialakítása az előírásoknak megfelelő.

Meglévő épületek esetében felújításoknál jellemzően nagyobb tömegű, jó akusztikai paraméterű fogadószerkezetekkel (födém, fal) találkozunk, amelyek az esetek többségében nem éghetők. Tűzvédelmi kockázatot nem hordoznak. Bár energetikai szempontból gyenge paraméterekkel bírnak, de ez legalább nagyrészben egységesen jellemző minden szerkezetre, melynek következtében, nem penészesednek, ha csak nincsenek kiemelt hőhidak, ebben közrejátszik az is, hogy bár mesterséges szellőztetéssel nem rendelkeznek, viszont nem is teljesen légtömörek.

Egy végig nem gondolt felújítással, egy nem jól megválasztott műszaki tartalommal sok féle képpen ronthatunk a meglévő állapoton, miközben az egyes szerkezeti elemek energetikai paraméterein javítunk.

A tűzvédelmi, energetikai, akusztikai, tartóssági, páratechnikai és csomóponti követelményeket egységesen kell tudni kezelni ahhoz, hogy egy évtizedekre tervezett felújítással a legkomplexebb módon biztosíthassuk az építtetők számára a belső terek komfortját. A kőzetgyapot szigetelések komplex módon képesek az igényeket kielégíteni.

Ha fontos az akusztika, van követelmény vagy nagy a zajszennyezés vegyük figyelembe pl., hogy a nyílászárók és azok beépítése a leggyengébb láncszem, melyet a táblás hab hőszigetelések is követnek, melyek akár 5-6 dB is ronthatnak a fogadószerkezet akusztikai paraméterein.

A hőszigetelőanyagok tűzvédelmi, páratechnikai és mechanikai tulajdonságaikban jelentősen eltérnek, igazodva az egyes beépítési szituációk elvárásaihoz. Ezen eltérő igényeket kielégíteni tudó tulajdonságok elérése miatt belátható, hogy az egyes anyagok szerkezetének is eltérőnek kell lennie, amelynek köszönhetően az eltérő termékekhez eltérő hőszigetelő képességek tartoznak. Ebből meg az következik hogy pusztán a hőszigetelő képesség alapján sem a követelmények való megfelelés, sem az nem dönthető, hogy melyik termék a „jobb”, a megfelelőbb. (És akkor még a minősítésekről és az azoknak való megfelelésről nem is beszéltünk.)

A ROCKWOOL célja, hogy a legkomplexebb megoldást tudja nyújtani az épületek felújítása során. A ROCKWOOL szigetelési megoldásai egyben nyújtanak hő-, zaj-, tűz-, egészség- és környezetvédelmet.

Nem kell kompromisszumot kötni egyetlen területen sem, ha a jelen és a holnap kihívásainak a kezeléséhez az épületeken ROCKWOOL szigeteléseket alkalmaznak.

Válasszanak bármilyen szigetelést is, a hangsúly azon van, hogy a választás szakmailag megalapozott legyen, releváns műszaki paraméterek és alkalmazási feltételek összehasonlításán alapuljon, és törekedjen a legmegfelelőbb megoldás megtalálására, úgy, hogy egy épület meglévő adottságain semmilyen módon ne rontson. Kérdés esetén szívesen segítünk, keressék bizalommal kollégáinkat.

Lestyán Mária

Építésztervező szakmérnök, szakújságíró

Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató