Mennyei idill a hazai tengerszemeknél - Téged várnak a jövő nyaralóhelyei

Hegységek ölelésében oázisként bújnak meg a tengerszemek. De mi is a tengerszem? Olyan, többnyire kis méretű, édesvízi tószerűség, ami mesterségesen vagy természetes módon is kialakulhat. Például a felmelegedés következtében visszahúzódó gleccserek nyomán a kárfülkékben összegyűlt vízből alakultak ki, vagy különböző bányák megszüntetése nyomán elhagyatott gödrök töltődnek fel eső-, forrás-, vagy talajvízzel. És ilyenből szerencsére akad néhány Magyarországon is.

A mesés Megyer-hegyi Tengerszem

A Sárospatakhoz közeli, 300 méter magas Megyer-hegy sziklái között alakult ki ez az amorf tavacska. Az itteni bánya eredetileg malomkőkészítésre szolgált a 15. századtól, később az elhagyott területen az összegyűlt csapadékból tó keletkezett. A jellegzetes élővilággal rendelkező tó és a körülötte lévő terület tájvédelmi körzet, ami az Aggteleki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Az alábbi, eladásra kínált ingatlan felújítás után ideális helyszíne lehet a pihenős hétvégéknek, amikor pedig nem használod, kiadhatod.

Széleskő-tó avagy apci tengerszem

Budapestről mindössze fél órányi autóútra található Apc, amelynek szomszédágában, egy, korábban andezitbányaként szolgáló gödröt töltött fel az esővíz, de az apci tengerszemet ma már egy forrás táplálja. Igazi mesebeli hely, a gödör oldalán a növényvilág teljesen visszavette a területet. Egynapos kirándulásokra tökéletes célpont, a kiépített bográcsozóhelyek és a piknikezési lehetőség minden igényt kielégítenek.

Ha beleszeretsz a Mátrának a dél-nyugati részébe, ahol egyszerre élvezheted a hegyvidéki hangulatot és a tó varázsát, akkor az alábbi, apci ingatlan rád vár: funkcionálhat nyaralóként, és akár szállásadóhelyként is.

Csak sétára, nem fürdéshez: a Rudabányai tengerszem

A Rudabányai-tó medre jelentős vasércbányászati lelőhely volt a középkor óta. Ezüstöt és rezet bányásztak a föld mélyéről, majd némi szünet után 1880-tól vasércet. Amikor 1986-ban a kitermelés megszűnt, és a bányajáratokkal már nem törődtek, a víz elárasztotta az üregeket. Vigyázat, nem gyerekjáték: a tó helyenként 60 méter mélységű, ezzel Magyarország legmélyebb bányatavának számít, ezért a fürdés kifejezetten tilos.

A tó körül azonban tanösvényen vezet végig, ahol információs táblák ismertetnek meg a környék geológiai és régészeti értékeivel. A közeli Szuhogyról néhány perc alatt eljuthatsz a rudabányai tengerszemhez.

Vár, tengerszem, vár: az Erdőbényei tengerszem

A Zempléni-hegység és az Aranyosi-völgy találkozásánál megbúvó Erdőbényei tengerszem szemet gyönyörködtető látvány. A környék amúgy is bővelkedik a látnivalókban: a Boldogkő vára, a Sárospataki vár, de a tengerszint felett 230 méter magasan elterülő bányató is kuriózum.

A bányászattal teljesen csak 2007-ben hagytak fel itt, a medret pedig elárasztotta a víz. A túraútvonalak gyakran hangulatos pincesorok mellett kanyarognak, hiszen ez már a tokaji borvidék része.

Használd ki a község adottságait, és az alábbi kis házikó átalakítása után legyél egy bájos vidéki vendégház tulajdonosa!

Barlang és békalencse a Jósvafői tengerszemnél

A Jósva-forrást a múlt században vízimalomként, majd villanytelepként hasznosították a település lakóinak szükségleteihez igazodva. A közelben található a Baradla-barlang szoros szimbiózisban él a tengerszemmel. Kessler Huba, a barlang korábbi igazgatója 1942-ben duzzasztotta fel a forrást annyira, hogy tóvá nője ki magát, ezzel biztosította a barlangokban az áramellátást.

A néhol békalencsés, madármegfigyelésre alkalmas stéggel ellátott tó melletti tanösvényen sétálva vízesésben is gyönyörködhettek.