Fontos szempont-e nálad, hogy milyen magasan fekszik a település, ahol laksz?

Miért fontos a magasság?

Ugyan nem mindenkiből lesz pilóta vagy hegymászó, mégis érdemes tisztában lenni a tengerszint feletti magasság fogalmával. Egy sima domborzati térképet böngészve is fel tudod mérni a várható szintkülönbséget, anélkül, hogy a magasság ki lenne írva. A nagyon magas helyeken mások a légköri viszonyok, az alacsonyabbakat pedig egyre inkább fenyegeti a tengerszint emelkedése.

Mi az a tengerszint feletti magasság?

Valaminek a magasságát úgy kapjuk meg, ha egy másik valamihez viszonyítjuk. A tengerszint feletti magasság elnevezés tehát onnan származik, hogy a tenger a kiindulási pont. Ez máris rengeteg kérdést felvet, hiszen egyrészt a tengerek vízszintje változó, másrészt az sem mindegy, hogy melyik tengerhez viszonyítunk.

Minden ország maga döntheti el, hogy melyik tengert választja origónak, amelyiknek pedig nincs, az általában a legközelebbit választja. A változó vízszintből egy mareográf nevű készülék segítségével határozzák mega középszintet, ez lesz a 0 méter. A szintezést a szárazföldön folytatják, figyelembe véve a Föld geoid alakját.

Melyik tengerhez viszonyítunk?

Az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában kezdődött meg Magyarországon az abszolút magasságok meghatározása. Ehhez az Adriai-tenger szintjét, 1875-ben, 9 hónapig mérték, és ebből állapították meg a középszintet, ahonnan a szintezés kiindult. Hét főalappontot alakítottak ki a szárazföldön, ahol a kőzetet lecsiszolták és obeliszkkel jelölték meg. Ebből az egyik a Velencei-hegységben található Nadap településen van, 173,838 tengerszint feletti magasságban.

Idővel bebizonyosodott a mérték pontatlansága (9 centiméteres eltérést vettek észre), de nem az értéket módosították, hanem az elnevezést. Innentől nem adriai magasságnak, hanem nadapi magasságnak nevezték, és ehhez viszonyítottak.

A Monarchia megszűnése után a feljegyzések, jegyzőkönyvek hiányában újra kellett kezdeni a szintezést, ám a kiépített hálózat fele a II. világháborúban megsemmisült.

Egységesítsük a szinteket

A Varsói Szerződés államaiban a tengerszint feletti magasságokat is egységesíteni akarták, ezért minden országnak át kellett térnie a Balti-tenger-féle számításra. Ehhez a Finn-öböl egyik kikötőjének vízmércéjét vették alapul, ami 67,47 cm-rel magasabb a nadapi alapszintnél. Az átszámítás után tehát ennyivel alacsonyabb lett minden.

A ’60-as évektől újabb szintezések zajlottak. Az országban megindult nagy volumenű építkezések, útépítések miatt több alappont is elpusztult, így létrehoztak egy egységes országos alappont hálózatot. A Dunántúl még feltérképezésre vár, a hálózat még nem teljes.

1994-ben egységes magassági rendszert vezettek be az Európai Unióban. A csatlakozó országoknak is az amszterdami vízmagasságmérő nullpontját kell alapszintnek venni. Ez 14 centiméterrel alacsonyabb, mint a balti tengerszint. Az átállás folyamatban van, még a balti tengerszint használata van érvényben.

Magyarország legalacsonyabban fekvő települései

1. Gyálarét 75,8 m
2. Apátfalva 78 m
3. Makó 81-82 m, a legmélyebb város
4. Sándorfalva 82-85 m
5. Kunágota 87-100

A kőzetlemezek mozognak, ezért tovább csökkenhet ezeknek a településeknek a tengerszinthez mért magassága. Bár a tengerszint-emelkedés Magyarországon közvetlen problémát kevésbé fog okozni, de a folyók vízszintjének az emelkedése jelentős károkat okozhat: falvakat moshat el a vízrengeteg, ami tönkre teheti a mezőgazdaságot és az állattenyésztést. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint az olyan tengerparti városok, mint Miami, Houston, New York a következő évtizedekben lakhatatlanná válhatnak, de veszélyben van az olaszországi Velence és Amszterdam is.