Saját erdőt szeretnél? Egy zseniális húzással már a kerted végében is lehet

Mivel kezdünk hozzászokni, hogy a Föld zöldtakarója folyamatosan zsugorodik, és a globális felmelegedést a saját bőrünkön érezzük, mindennél fontosabb, hogy tudatosan figyeljünk a törékeny ökoszisztémára. Ezen jelenség visszafordítását célozza a japán botanikusról és növényökológusról elnevezett Miyawaki-módszer.

A névadó úttörője volt a Japánban főként zsúfolt városok közelében lévő, kis földterületen létrehozható sűrű erdők telepítésének. Ezekben a minierdőkben az a szenzációs, hogy a fák sokkal gyorsabban nőnek, mint egy hagyományos erdőben, és ebben rejlik Akira Miyawaki zseniális innovációja. A néhány éve elhunyt japán professzor a sintó szentélyeket és temetőket övező szent erdők tanulmányozása révén dolgozta ki saját, biodiverzitású erdőtelepítési módszerét az 1980-as évekre, és élete során 1300 ilyen erdőt telepített hazájában.

20 év alatt tökéletes erdő

A Miyawaki-erdőket kis foltokban hozzák létre, jellemzően városi területeken, de akár egy lakóház hátsó udvara is alkalmas rá, és jellemzően őshonos vagy helyi magvakat és facsemetéket használnak hozzá. Az erdők kis területeken gyorsan nőnek, és sűrűn tömörült fákból és cserjékből állnak, üdítő színfoltjai a városi tájnak.

A cserjék és fák felfelé nőnek a napfény felé, ráadásul nagymértékben vonzzák az állatvilágot, például lepkéket és méheket, amelyek jótékony hatással vannak az ökoszisztémára. A zsúfolt telepítés miatt sokkal gyorsabban növekednek a fák, mert a fényért és a tápanyagokért való versengés erősebben érvényesül, mint a ritkásabb, természetes erdőkben. Ideális esetben a természetes erdők kialakulásának nem ritkán százéves intervallumánál jóval rövidebb, 20-30 év alatt tökéletes erdők jönnek létre.

Ráadásul 30-szor sűrűbbek, és 2-3 év után már csak nagyon kevés karbantartást igényelnek. Nem véletlen, hogy világszerte egyre népszerűbb ez a módszer.

Így telepítsük!

• Az első lépés a hely kiválasztása. Legalább 3-4 méter széles terület szükséges hozzá, amit minimum napi 8 óra napsütés ér.
• Minimum egy méter mélyen szedjük ki a talajt, a gödröt béleljük ki kukoricahéjjal, valamint kókuszrosttal, ami segíti megőrizni a talaj nedvességét.
• Ezután jöhet a növekedéshez ideális összetételű, akár trágyával is összekevert talaj, de ennek összetételét bízzuk szakemberre.
• Jöhetnek az őshonos fa- és cserjefajták! Magyarországon a kocsányos tölgy, a mezei juhar, vagy a vénic szil alkalmas erre.

Fontos, hogy egymás mellé ne ültess azonos fajból csemetéket, és közéjük is számos cserjét ültess - például bibircses kecskerágót és közönséges fagyalt! Ez utóbbi azért fontos, hogy az erdőnk minden szintje betelepüljön.

• A palántákat úgy kell ültetni, hogy körülbelül 60 centiméteres távolságot kell tartani közöttük, és fel kell karózni mindegyiket, hogy függőlegesek maradjanak.
• Végül a területet kerítsd körbe és szórd le szalmával! Mire a szalma elrohad, az erdőd annyira megerősödik, hogy minimális munkával megoldható a gyomok kiirtása.

Fontos, hogy a telepítés után minden nap öntözd meg az ültetvényt!

Nálunk is vannak

Budapesten 2021 júniusában, a Tabánban hozta létre a Főkert az ország első Miyawaki-módszerrel telepített erdőjét. 2022 tavaszán azután, tabáni tapasztalatokon felbuzdulva, a XI. kerületi Andor utca kopár és a nagy forgalom miatt szennyezett levegőjű területén folytatta a Főkert az új módszerű erdősítést. Három kis parcellában 240 facsemetét ültettek el.

2022 áprilisában a IX. kerületben, a Boráros téren került sor Miyawaki-erdő telepítésre, ahol 80 négyzetméteren 240 facsemetét ültettek el.

Csak remélhetjük, hogy egyre több ilyen kezdeményezés lesz a szmogos, zsúfolt városokban.