Az ország egyik legboldogabb városa, ami a szőlővel és olcsó ingatlannal csalogat

A szekszárdiakat méltán jellemzi egy büszkeség, ha városukra kerül a szó, hamar kiderül megbecsülik az értékeit, szeretnek itt lakni, és jellemzően nem stresszes emberek. A patinás városka aurája, a borkultúrából eredő értékek és a természeti környezet közelsége együttesen teszi kiegyensúlyozottá őket.

Csodás kilátás és egy elragadó holland kandalló határozza meg ennek a több szintes családi házat, minden szintnek saját fürdőszobája van, az extrák között szerepel napkollektor is.

Borban a boldogság

Egy nemrég készült, a lakosság mentális állapotát firtató országos felmérés szerint Szekszárd bronzérmes a lakosság boldogság-szintjét tekintve a magyar városok között. Hogy is ne lenne az egy olyan város, ahol a 2000-es évekig nem számított polgárnak, akinek nincsen legalább egy nadrágszíj parcellányi szőlője.

Egy az 1970-es években feltárt, 4. századi avar sírban az elhunyt mellett kézközelben egy borral töltött fiolát találtak, a városban pedig új épület alapozásánál nem meglepő, ha törökkori pincére lel a markológép. Mert a szekszárdi dombvidék szelíd lankái a Sió és a Duna árterületének szomszédságában Voltaire Pangloss mesterével szólva a legeslegideálisabb hely a bortermelésre.

Ennek a több generációs, 150 négyzetméteres háznak a városban jelentősen engedtek az árából.

Egyes borászok állítják, hogy még botritisz is fellelhető néhány völgyében – ez az aszúsodásért felelős nemespenész –, tehát akár aszút is termelhetnének itt a gazdák, de eszük ágában sincsen. Mert a terroir tulajdonságai és az éghajlat a nagy természetű vörösboroknak kedvez, ahogy Villányban is. Szinte nincsen olyan völgye a dombságnak, ahová ne vezetne bortúra, ahol a borászok saját pincéjüknél vendégelik a látogatókat.

Nagy írók lábnyomában

A városka centruma, a Béla tér és környéke őrzi, a reformkor, valamint a 19-20. századforduló hangulatát. Garai János, Babits Mihály, Mészöly Miklós, és Baka István a város jeles szülöttei, ez a névsor azt sugallja, hogy a reformkor óta mindig voltak az élő kultúrának zászlóvivői, még ha magányosan is, de mégiscsak felrajzolták Szekszárdot az ország kulturális térképére.

Babits rajongóinak külön élményt jelenthet, hogy a Felsővároson keresztül folyó Séd patakot övező utcácskák sora levegőjében még mindig a költő fiatalkorában létező álmos kis mezővárosra hajaz, és nem csak a szülőháza áll teljes épségében, de a költőt gyerekként nevelő Cenci néni keresztje is a Bottyán hegyen.

Egy háromszintes társasház felső emeletén található ez a jó állapotú, nagy méretű lakás, amelyért 40 milliót szeretne kapni a tulajdonosa.

Természetből feltankolva

A város környezete is bővelkedik, főleg természeti látnivalókban, kezdve a Sió torkolattól a horvát határig húzódó kisvasúttal átszelhető Gemenci Vadrezervátummal, amelynek vadállománya – főleg gímszarvasai – világhírű. De említhetnénk a kéktúra útvonal övezte védett erdőket és a mesterségesen duzzasztott Szálkai-tavak környékét, ami a horgászok és a vízisportok kedvelőinek kánaánja.

Illuszráció: Shutterstock