Lenyűgöző programok augusztus 20-ra, nemcsak a tűzijátékra

Egyházi, állami majd nemzeti ünnep

Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta fel a koronát és az országot, így az István- és a Mária-kultusz összefonódott. I. Szent László tette át az ünnepet 20-ra, mivel 1083-ban ekkor kanonizálták Istvánt. Ez tiszteletadás volt a részéről a korábbi uralkodó felé. A dátum az évszázadok alatt nem változott többet, a szellemisége annál inkább.

I. Nagy Lajos uralkodása alatt egyházi ünnepként tartották nyilván, az 1848-49-es szabadságharcot követően viszont nem tartották meg, mert Szent István király a független, erős Magyarországot szimbolizálta, amit a Habsburg birodalom nem tűrt meg. Igaz, nemzeti ünneppé éppen Mária Terézia tette meg egy évszázaddal korábban.

1860-tól lehetett újra megemlékezni, ünnepelni. Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította, néhány évvel később pedig megjelentek a magyar címeres zászlók a középületeken.

A második világháborút követően az új politikai irányvonal kezdte az „új kenyér” ünnepének nevezni. A hangsúly tehát lekerült az államalapító királyról, és az népre került, akik ilyentájt sütötték az új lisztből az első kenyeret és az aratás végeztével bálokkal ünnepeltek. 1947-49-ig kitörölték a naptárakból, majd 1949-től a rezsim jóváhagyásával Alkotmány Ünnepeként szerepelt újra. A rendszerváltást követően lehullott minden ráaggatott sallang, és ezrek kísérték, kísérik ismét a Szent Jobbot a körmeneten. Szent István napja állami ünnep lett, ami mellett megfér a nemzetiszín szalaggal átkötött megáldott kenyér is.

Különleges várlátogatások

Add meg a módját az ünneplésnek és fedezd fel középkori várainkat!

A Borsod-Abaúj Zemplén megyei Füzér vára 550 méter magasan fekszik. A csodálatos panoráma miatt is érdemes ide ellátogatni, de amiatt pláne, hogy megismerd milyen különös szerepe van a várnak a Magyar Szent Korona történetében. A településen Nagyboldogasszony Napjától (augusztus 15.) egészen augusztus 20-ig készülnek programokkal. Lesz fegyvermustra, íjászat, párviadalok, katonai mustrák, nemesi ítélkezés. Szombaton este Holdeső koncert, tűzijáték, majd csűrdöngölő szórakoztatja a vendégeket. Vasárnap 11 órakor kezdődik a vár kápolnájában a szentmise, illetve 10:30-tól 15:30-ig kosztümös tárlatvezetésen lehet részt venni.

A várpalotai Thury-várban kérheted, hogy maga a Dunántúli Oroszlán, azaz Thury György meséljen a törökökkel vívott csatákról, a lovagok életéről, a korabeli pénzhamisítókról. Hivatalosan a vár apródja lehetsz, ha kiállod a hét akadálypróbát. A feladatok között gólyalábazás, ágyúgolyóhajítás, patkó célbadobás. A modernebb szemléletűek kipróbálhatják az egyik toronyban kialakított szabadulószobát.

A Veszprém vármegyei város tökéletes kiindulóhely a Balaton-felvidéki kikapcsolódásokhoz:

Egy nap a csikósok között

Bugacpusztán, a végtelennek tűnő rónaságon haladva bepillantást nyerhetsz a pásztoréletbe. Élőben láthatsz szürke marhát, rackabirkát, mangalicát. Az Őshonos Állatpark szárnyas lakói a kendermagos- búbos és kopasznyakú tyúkok. Láthatod a híres sárga bugaci ménest és tanúja lehetsz az olyan ősmagyar kutyafajták terelő képességének, mint a komondor és a kuvasz. A csikósok bemutatója után kipróbálhatod a lovaskocsikázást vagy a szőrén ülést.

Belekóstolhatsz az igazi vidéki életbe Bugacpusztaházán:

Ha már történelem, akkor irány a múzeum

Az állami múzeumok állandó kiállításainak többsége nemzeti ünnepnapokon díjmentesen látogatható. Van, ahol az időszaki kiállítást is megnézheted, de van, ahol az interaktív elemkért ugyanúgy fizetned kell, mint év közben.

A fővárosi múzeumok mellett vidéken is él a kezdeményezés, ezért ha van olyan múzeum, ahová régóta szerettél volna eljutni, itt a remek alkalom. Ennél egyszerűbb módja talán nincs is az információgyűjtésnek, ráadásul ma már az intézmények többsége igyekszik bevonni a látogatót a kiállításba, így valódi élménnyé tenni a múzeum látogatást.