Olcsó ingatlanok Miskolc vonzáskörzetében

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyének összesen 16 járása és 28 városa szerepel a hivatalos adatokban, amelyek közül Miskolc a legnagyobb 145 ezernél is több lakossal, míg a 945 fős Pálháza a legkisebb városa. Hogy egy település városi rangot kapjon, azt a helyi önkormányzat kezdeményezi. A szabályok változnak az évek során, most a község fejlettségén, térségi szerepén múlik, továbbá azon, hogy képes-e ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket és azok szervezeti és személyi feltételeit. 2015-től legalább 10 ezer lakossal is kell rendelkezni, a csatornázottságnak pedig legalább 60 százalékosnak kell lennie, ez igaz a teljes közműre és a belterületi szilárd burkolatú utak arányára, amiknél 90 százaléknál húzták meg a határt.

Még még még

A városi szintet az a község érheti el, amely a fentieket teljesítve és azon túl rendelkezik alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménnyel, rendőrkapitánysággal vagy helyi rendőrőrssel, hivatásos tűzoltósággal, katasztrófavédelmi őrssel vagy önkormányzati tűzoltósággal, egészségügyi alapellátással, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által fenntartott, illetve működtetett egészségügyi intézménnyel, tanuszodával vagy többcélú sportcsarnokkal. Ráadásul még az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20 százaléka helyi iparűzési adóból folyt be.

Persze fontos egy városban az is, hogy a gazdaság, az oktatás, egészségügy, kulturális, szociális intézmények szempontjából ellátott legyen, az igazgatási és rendészeti feladatokat ellássa, továbbá a helyi sportélet is szervezett legyen. 2019. január 1-én 346 magyar település számított városnak, a teljes népesség 67 százaléka is a városokban él. Azóta mindössze két település kapott városi rangot: a Pest vármegyei Kiskunlacháza, és a Szabolcs-Szamár-Bereg vármegyei Nyírbogát. Legközelebb 2025-ben ítélnek meg városi rangot.

Három szobás ház Felsőzsolcán

Felsőzsolca a vármegye 10. legnépesebb települése. 1997-ben kapta meg a városi rangot, amikor még nem volt szempont, hogy legalább tízezren lakják. Most 6400-an élnek ott. A városban az idén átlagosan 358 ezer forintos négyzetméteráron hirdették az ingatlanokat. Az alábbi, 1950-es években épült, egyszintes, vályog és tégla falazatú lakóházért 19,9 millió forintot kér a tulajdonosa, ami 288 ezer forintos négyzetméterárnak felel meg.

Az ingatlan 69 négyzetméteres 2+1 szobás, továbbá fürdőszoba, WC, konyha, étkező és előtér található benne. A fűtés gázkonvektoros, a meleg vizet villanybojler szolgáltatja. Az összközműves 1120 négyzetméteres telken melléképületek is találhatók. Az udvar első része füves, míg a hátsó rész zöldségeskertként szolgál.

144 négyzetméteres ház Alsózsolcán

Alsózsolca közvetlenül Felsőzsolca mellett fekszik, vele összeépülve, Miskolctól 11 kilométerre, így a megyeszékhely agglomerációjának számít, 5502-en lakják. A település 2007-ben kapott városi rangot. Az alábbi házat 30 millió forintért hirdetik, (ez a település átlagos négyzetméterárát jelenti, 208 ezer forintot). A ház karbantartott, 144 négyzetméteres, három szobás, amely egy 226 négyzetméteres telken áll. Műanyag nyílászárók lettek beszerelve, a ház melegét gázfűtés adja.

Négy szobás, felújítandó ház Szikszón

Szikszó 1998 óta város, Miskolctól 17 kilométerre északkeletre. A településen 250 ezer forint az átlagos négyzetméter 2024-ben. A város csendes részén hirdetik ezt a 100 négyzetméteres, 3+1 fél szobás, összkomfortos családi házat. Az ingatlan szilikát falazatú, és jó elosztású.

Az épület részben alápincézett, fűtését eddig vegyes tüzelésű kazán biztosította, amelyet rövidesen le kell majd cserélni. A helyiségek fűtésére radiátorok szolgálnak. Az ingatlan három fázisú áramellátással rendelkezik, felújítást igényel.