Király a rezidenciád! - Az európai uralkodók ingatlanportfoliója a legszegényebb királyig

Az utolsó valamire való hatalommal bíró európai királyi család a briteké volt, akik hatalmas birodalmat építettek ki a múlt században. A Földnek gyakorlatilag nem volt olyan része, ahol a brit uralkodó ne rendelkezett volna saját rezidenciával.

A szobák tengerében

Ezek az idők elmúltak, és mára az angol királyi család közvetlen tulajdonában tizenkilenc rezidencia maradt. Ezek közül a londoni Buckingham-palotát mindenki ismeri. 1837 óta ez az épület a királyi család életének legjelentősebb helyszíne. Elsőként Viktória királynő költözött be a 775 szobás ingatlanba, amelyben jelenleg hetvennyolc fürdőszoba, tizenkilenc hivatali szoba és ötvenkét királyi-, illetve vendégszoba is található. Csak a személyzetnek száznyolcvannyolc szobát szabadítottak fel, kilencvenkettőben pedig irodai munkák folynak.

A lenyűgöző, 40 hektáros kertben gyakorta rendeznek nagyszabású partikat, az uralkodó itt fogadja hetente a brit miniszterelnököt is, és minden hivatalos meghívottal ebben az épületben tárgyal.

A skót otthon

A brit királyi család nemcsak Angliában, hanem Skóciában és Írországban is több ingatlannal rendelkezett. Sőt még azon is túl, de több tucat ingatlan időközben állami vagy önkormányzati igazgatás alá került, néhányból múzeum lett, de te is megszállhatsz az egyikben, a Scilly-szigetek egyikén, a Trescón lévő királyi Delfin-házat akár ki is lehet bérelni.

Visszatérve a várakhoz: II. Erzsébet királynő és családja skót magánlakásaként működött a balmorali kastély, ahol 2022. szeptember 8-án a királynő meg is halt. A magánrezidencia 50 000 hektáron fekszik, összesen 150 épülettel, és úgy hírlik, III. Károly király továbbra is magáncélokra kívánja használni majd az ingatlant.

Majdnem hétköznapi család

A dán monarchia az egyik legrégebbi a világon. II. Margit királynő öröksége több, mint ezer évre vezethető vissza egy olyan királyig, aki 900 körül született. Azonban a dán királyi család nemcsak ezért ennyire különleges, hanem azért is, mert – ellentétben az angolokkal – nem fektetnek különösebb hangsúlyt az arisztokrata külsőségekre.

A család gyermekei közönséges állami iskolákba járnak, és a felnőtt tagjait is gyakran látni nyilvános helyen vásárolni, vacsorázni vagy biciklizni, mint bármelyik dán lakost.

Fabergé-csodák

II. Margit dán királynő és családja összesen kilenc rezidenciát tart számon. Vagyis csak nyolcat, de a hivatalos királyi oldalakon a portfólióhoz számolják a Dánia nevű királyi jachtot is, ami a királynő nyári rezidenciájaként szolgál, és külföldi utazásokhoz is gyakran igénybe veszik.

Az uralkodó család elsődleges rezidenciája az Amalienborg, ami négy különálló palotából álló, és egy tér köré épült kastély Koppenhágában, a Frederiksstaden kerületben. Itt van az Amalienborg Múzeum is, ahol meg tudod nézni a glücksburgi királyok dolgozószobáit, a Fabergé-szobát – ahol az 1860-1917 közötti időszak orosz ékszereit mutatják be –, és megcsodálható a palota különleges padlózata is.

Szülinapi helyszín

A fenti, Fredensborg-palota az Esrum-tó partján fekszik, ez a dán királyi család tavaszi- és őszi rezidenciája. Eredetileg IV. Frigyes király vadászkastélyaként épült 1719-1722 között, a birtokában álló farm helyén. A palotát 1722-ben avatták fel, és bár hatvan évig nem használták királyi rezidenciaként, ma fontos szerepet tölt be az uralkodó család életében. II. Margit királynő itt fogadja a külföldi nagyköveteket, és számos hivatalos látogatást is itt bonyolítanak le. Minden évben itt köszöntik a dánok a királynőt, aki a hálószobájának ablakából integet az összegyűlt tömegnek.

Kiállítás a rezidenciában

Beatrix holland királynőnek három rezidenciája van, amelyek közül a leghíresebb az Amszterdami Királyi Palota. Míg egykor királyi rezidencia volt, ma már nyitva áll a nagyközönség előtt is, és amikor a holland uralkodó család éppen nem hivatalos eseményekre használja, vagy vendégházként az idelátogató államfőknek, a palotában kiállításokat rendeznek.

A holland királyi család Hágában, a Huis ten Bosch-palotában él, ahol hivatalos eseményeket, találkozókat is tartanak, ahogy a Noordeinde-palotában is, ahol a királyi feladatokkal kapcsolatos irodák találhatók.

Egyetlen birtok

II. Albert monacói herceg magánéletének fordulatai olyannyira lázba tartják a világot, mint annak idején Diana hercegnő és III. Károly király kapcsolata. Ha egyszer készül is belőle Netflix-sorozat, az nem az ingatlanjairól fog szólni, főleg azért, mert egyetlen királyi rezidenciával rendelkezik.

A Monacói-sziklán található hercegi palota több mint 700 éve a Grimaldi-család otthona. A jelenlegi palotát 1191-ben kezdték építeni, és eredetileg kalózok elleni erődítményként szolgált. 1297-ben Francois Grimaldi szerzetesnek álcázva jutott be az épületbe – így kezdődött a Grimaldi-család hosszú története, ő az aki végül Monaco ura lett, és dinasztiát alapított.

A következő 650 év során az épület szépen fokozatosan vált palotává, az erődítmény külső jegyeinek jellegzetességét és funkcióját maga mögött hagyva. A palota ma a herceg „munkahelye”, és itt zajlik minden hivatalos ceremónia. A trónterem a 16. század óta az állami szertartások színhelye, és a palota udvarán minden évben megrendezik a nagy karácsonyi mulatságot, valamint ez volt Albert herceg és Carléne hercegné esküvő helyszíne is 2011-ben.

A legnagyobb és a legkisebb királyfi

Stockholmban található ez az alig hatszáz szobás ingatlan, mutathatnánk be a következő palotát, amely a svéd királyi család portfóliójának legnagyobb tagja. A svéd királyi palota nem lakott, mert XVI. Gusztáv és családja egészen máshol él.

A királyi rezidenciát 1679-ben kezdték építeni, és majdnem nyolcvan évig tartott, mire befejezték.

A király azonban nem a városi forgatagot, hanem valamiért a svéd fővárostól 30 kilométerre található Drottningholmet választotta, és ott alapított családot, és nevelte fel három gyermekét. Az 1600-as években épült kastélyt gyönyörűen karbantartják, benne színház, a kertjében pedig egy több száz éves kínai pavilon is található, aminek a 18. századi megépítése óta megőrizték a dizájnját. A svéd király még további tíz pavilont, kisebb-nagyobb villákat birtokol Svédország-szerte.

A svéd királyi családról ugyanakkor az is sokat elmond, hogy a nyári laknak használt Solliden-palotában egy éjszaka a betörők úgy tudtak tőlük lopni, hogy a király és a felesége ott aludtak.

A cikk végére maradt Európa legnagyobb királyi palotája, a 3400 szobás madridi Királyi Palota. Ez azonban nem a király család tulajdona, hanem a spanyol kormányé, míg VI. Fülöp spanyol király, aki Európa leghatalmasabb egykori birodalmainak örököse, a legszegényebb király lett a 21. századra. Egyáltalán nincsenek ingatlanjai, palotái, a vagyonát pedig csak pár millió euróra becsülik.

Aki pedig további kastélyokra vágyik, nézelődhet Magyarországon is, sőt egy kis befektetéssel, a közelben akár ingatlant is vásárolhat, hogy mindig elérhető legyen egy kastély a közelben.

Képek: Shuttestock, Pixabay